Mindennapi áhítatok

2023. január 17., kedd

Igehely: Jn 4:20-30; Kulcsige: Jn 4:26 „Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek.”

Gyermekkorunkból tudjuk már, hogy valakivel beszélgetni nem izgalommentes dolog. Ha vallási téma kerül elő, akkor még izgalmasabbá válik a beszélgetés. Fiatalon sokszor hoztak engem is zavarba az idős bibliázó testvérek vitatkozásai, talán egy kifejezés vagy fordítási különbség kapcsán.

2023. január 15., vasárnap

Igehely: Jn 4:1-14; Kulcsige: Jn 4:10 „Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.”

Még mindig ünnepi gondolatok és érzületek hatása alatt vagyunk. Fürdünk a karácsonyi énekek, dicséretek felemelő emlékeiben. Az évkezdeti áhítatos melegség keveredik a jövőbe néző felelősség tudatával. Az év elején egymás felé kinyújtott imakarok az összetartozást, a krisztusi békét sugallják.

2023. január 12., csütörtök

Igehely: Jn 3:13-21; Kulcsige: Jn 3:17 „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.”

Jézus azt szeretné, ha mindenki üdvözülne. „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie.” Jézus a keresztre való felemeltetéséről beszél. Ez megmentheti azokat, akik a bűn marásától menekülni szeretnének.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.