Igehely: ApCsel 4:5-22; Kulcsige: ApCsel 4:13 „Amikor látták, milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Azt is megtudták, hogy Jézussal voltak.”
Az ApCsel 1-ben a tanítványoknak az volt mondva, hogy várjanak. Tudjuk, hogy a várakozás nem mindig örömteljes, de néha nagyon fontos. Így volt ez a tanítványok esetében is. De mire vártak? A Szentlélek ajándékának kitöltetésére.
Igehely: ApCsel 2:1-13; Kulcsige: ApCsel 2:6 „Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.”
Lévén, hogy nem magyar, hanem angol környezetben nőttem fel, az egyik leghőbb vágyam, hogy folyékonyan tudjak beszélni magyarul.
Igehely: Róm 8:1-11; Kulcsige: Róm 8:1-2 „Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”
Az ószövetségi törvény és áldozati rendszer nem volt tökéletes, nem volt sikeres abban, hogy az embernek megváltást szerezzen. Sokszor csak egy külső formaságra korlátozódott az ember kapcsolata az Istennel az áldozatok által.
Igehely: Jn 6:60-71; Kulcsige: Jn 6:67-68 „Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: Vajon ti is el akartok menni? Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.”
Az Atya már kezdettől fogva szabad akaratot adott az embernek, ez látható volt az Édenkertben is. Ez nem változott, az ember ma is szabadon dönthet, hogy Jézust követi, vagy hátat fordít neki, mint régen sokan azok közül is, akik kortársai voltak.
Igehely: ApCsel 26:14-25; Kulcsige: ApCsel 26:23 „A Krisztusnak szenvednie kell, és mint aki elsőnek támad fel a halottak közül, világosságot fog hirdetni népének és a pogányoknak.”
Emlékszem, olyan hatodik vagy hetedik osztályos lehettem, amikor egyik tanárunk, aki az iskola igazgatója is volt, figyelmeztetett minket, hogy a vallás, a hit csak öregasszonyoknak való mese, nem pedig művelt fiatalokhoz illő dolog. Akkor még elgondolkoztam, vajon igazat mondhat?
Igehely: 1Kor 1:18-25; Kulcsige: 1Kor 1:23 „Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság.”
Az ember a saját elveszett állapotára kereste a megoldást. A zsidók rendkívüli jelre vártak, valami különleges csodára, gondolva, hogy Isten ez által mutatja meg tervét az emberiségnek.
Igehely: Ef 6:5–9; Kulcsige: Ef 6:6 „Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből.”
Isten a teremtéskor az uralkodás feladatával bízta meg az embert. Erejét, hatalmát gondoskodásra kellett felhasználnia. A bűnesetkor megjelent az egymáson való uralkodás ténye is. Amíg Isten ellenőrzése alatt marad az uralom, addig a gondoskodáson van a hangsúly; mihelyt kikerül Isten ellenőrzése alól, hamarosan elnyomássá, leigázássá fajul.