Igehely: Mk 14:53–65 Kulcsige: Mk 14:65 „Akkor némelyek leköpték őt, majd arcát letakarva ököllel ütötték őt, és ezt mondták neki: Most prófétálj! A szolgák is arcul verték őt.”
Az életnek vannak olyan eseményei, amikről azt gondolnánk, hogy nincs értelmük, ki lehetne ezeket hagyni. De Isten gyermekeinek életében minden eseménynek célja van. Van olyan, aminek nem találom az értelmét, de engedelmesen elfogadom, mert Isten tudja, hogy miért döntött így.
Igehely: Zsolt 57:1–12 Kulcsige: Zsolt 57:4 „Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet. (Szela.) Isten elküldi szeretetét és hűségét.”
Ebben a zsoltárban Dávid életének egyik legnehezebb szakaszába tekinthetünk bele, amikor Saul üldözi őt. Dávid Izráel választott királya már, de jogilag még Saul a király.
Igehely: Mk 14:43-52 Kulcsige: Mk 14:50 „Ekkor mindnyájan elhagyták őt, és elfutottak.”
Jézus egyik tanítványa jobban szerette a pénzt, mint mesterét, akinek néhány évvel korábban a követésére szegődött. A tanítványi körből való távolmaradása nagy veszélybe sodorta életét. Ezt kockáztatják ma is azok, akik elhanyagolják a testvéri közösség alkalmait.
Igehely: Mk 14:32-42 Kulcsige: Mk 14:37 „Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: «Simon, alszol? Nem tudtál egy órát sem virrasztani?»”
A Gecsemáné kertje az Olajfák hegyének lábánál terült el, ahol Jézus gyakran találkozott tanítványaival. Ez a Jézussal és az övéivel való közösség szeretetére bátorít bennünket.
Igehely: Mk 14:26-31 Kulcsige: Mk 14:30 „Jézus így szólt hozzá: «Bizony mondom neked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt másodszor megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.»”
Az úrvacsora szereztetése után, késő éjszaka Jézus Hallél-zsoltárok éneklése közepette tizenegy tanítványával az Olajfák hegyének nyugati oldalára vonul, és ott megjövendöli tanítványai botrányos elmenekülését, amit Péter nem tud szó nélkül hagyni.
Igehely: Mk 13:30-37 Kulcsige: Mk 13:36 „Ha váratlanul megérkezik, nehogy alva találjon titeket!”
Jézus ünnepélyes „bizony mondom nektek...” bevezetője megerősíti mondanivalóját. Szavai örökérvényűek. Nem évülnek el. Sohasem lesznek idejüket múltakká. A jelenlegi világ kataklizmával ér majd véget. (2Pt 3:10)
Igehely: 1Sám 25:2–9 Kulcsige: 1Sám 25:5-6 „Ezt mondta Dávid a legényeknek: Menjetek el Karmelba, és ha megérkeztek Nábálhoz, köszöntsétek a nevemben békességgel. Ezt mondjátok neki: Békesség neked, békesség házad népének, békesség mindenednek!”
Háromféle embert látunk ebben az igerészben: Dávidot, aki bosszút forral, mert nem kapja meg, ami jogosan járna neki; Nábált, aki úgy tűnik, mindenkivel ellentétben áll; és Abigailt, aki közbenjár, bűnösnek vallja magát, még ha ártatlan is.
Gondold át: te kihez hasonlítasz leginkább ebben a történetben? Amikor konfliktus merül fel, amikor vétkeznek ellened, mi a természetes reakciód?