Mindennapi áhítatok

2022. december 9., péntek

Igehely: 2Pt 1:12-21; Kulcsige: 2Pt 1:19 „Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg felvirrad a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben.”

Isten igéje a Szentlélektől átitatott beszéd, melyet olyan emberek írtak, akiket a Lélek vezetett. A hitünk megtartásában, annak növekedésében ez a legfontosabb irányadónk. Mi által ismerhetnénk meg jobban Jézus Krisztus személyét, ha nem igéjének a kijelentése által?

2022. december 8., csütörtök

Igehely: Fil 2:12-18; Kulcsige: Fil 2:15 „Hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban.”

Az üdvösség nemcsak egy állapot, amibe belekerülünk a megváltás által, hanem egy életforma, amit jelzünk a cselekedeteinkkel. Az új életben való járás nemcsak egy lehetőség a hívő ember számára, hanem Krisztusba vetett hitünknek a következménye.

2022. december 7., szerda

Igehely: Mt 24:29-31; Kulcsige: Mt 24:29 „Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek.”

Máté evangéliuma nagyon félelmetes képpel mutatja be az Emberfia visszajövetelét. Amikor eljön, az ég erősségei is megrendülnek. Olyan erőteljes és fényes lesz, hogy a nap és a csillagok sem fognak látszani.

2022. december 5., hétfő

Igehely: Jel 1:12-20; Kulcsige: Jel 1:16 „Jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog.”

János csodálatosan látta és ábrázolta számunkra Krisztus személyét, aki ott van a gyertyatartók között, vagyis a gyülekezetek között. Neki gondja van a gyülekezetre, foglalkozik vele, üzenete van számára, és ismeri, mert az övé.

2022. december 4., vasárnap

Igehely: Jel 22:6-21; Kulcsige: Jel 22:16 „Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag.”

Jézusról sokan hiszik, hogy Ő az első és az utolsó, ugyanígy sokan vallják, hogy Ő Dávid sarja, jogos leszármazottja. Vajon mit jelenthet Jézus számunkra, ha úgy nézünk rá, mint fényes hajnalcsillagra?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ézs 65:16-25; Kulcsige: Ézs 65:17 „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe.”

A teremtő Isten vágya az, hogy kapcsolatba kerüljön és kapcsolatban maradjon az emberrel. Ennek a kapcsolatnak ő maga a kezdeményezője. Először egy népet választott ki magának, parancsolataival körülírva azt az utat, amelyen megáldhatja őket. Ezt az áldást tapasztalták is mindaddig, míg le nem tértek az útról, és más istenek felé nem fordultak. Végtelen türelemmel tárta ki kezét számtalanszor a nép felé, aki nem akarta elfogadni őt...