Igehely: 1Kor 14:26-40; Kulcsige: 1Kor 14:33 „Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.”
Az apostol egyrészt a kegyelmi ajándékok használatában akart változásokat munkálni a korinthusi gyülekezet istentiszteleti gyakorlatában.
Igehely: 4Móz 5:1-4; Kulcsige: 4Móz 5:3 „Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom.”
Az Úr parancsa megmutatja, hogy mennyire fontos, mennyire tetszik neki a tisztaság. Ezért el kellett különülniük azoknak, akiknek valamilyen kiütésük (3Móz 13), vagy folyásuk volt (3Móz 15), illetve, ha holttestet érintettek. Ezek tisztátalanná tették az embert.
Igehely: ApCsel 11:27-30; Kulcsige: ApCsel 11:29 „A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.”
Jézus Krisztus azért jött a világba, hogy segítséget nyújtson, és kiemeljen a bűn nyomorúságából. Jézus Krisztus a gyülekezet Ura. Ő ma is ösztönzi övéit a kölcsönös bátorításra, olykor fizikai segítségnyújtásra is, amelyben az Ő neve megdicsőülhet.
Igehely: ApCsel 11:19-26; Kulcsige: ApCsel 11:26 „Így történt, hogy egy teljes esztendőt töltöttek együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.”
A keresztyének üldözése Jeruzsálemben oda vezetett, hogy mindenfelé szétszóródtak. Így jutottak el egyesek a szíriai Antiókhiáig. Amikor megérkeztek, elkezdték Krisztus evangéliumát hirdetni a zsidóknak (19. v.).
Igehely: Ez 34:11-31; Kulcsige: Ez 34:31 „Mert ti az én juhaim, az én legelőm nyája vagytok. Emberek vagytok, én pedig Istenetek! – így szól az én Uram, az Úr.”
A pásztor képe többször is megjelenik mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. Ezékiel itt a nép vezetőit nevezi pásztoroknak, akiknek gondoskodniuk kellett volna, védelmet biztosítani a népnek az ellenségtől. Sajnos, ebben kudarcot vallottak.
Igehely: Jn 10:11-18; Kulcsige: Jn 10:16 „Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók; azokat is vezetnem kell, és hallgatni fognak a hangomra, és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.”
Amikor még bűneinkben voltunk, nem Jézust követtük, hanem a Sátán befolyása alatt éltük életünket. Ilyen módon mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok (Ézs 53:6). Azonban eljött a nap, amikor megtértünk lelkünk pásztorához és felvigyázójához (1Pt 2:25).
Igehely: Mt 25:14–30; Kulcsige: Mt 25:29 „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.”
Ha figyelmesen megnézzük a szövegkörnyezetet, ahol a talentumok példázata van megírva, azt találjuk, hogy az Úr Jézus több oldalról is megvilágítja azt a nagyon fontos kérdést, hogy ki az, aki készen várja az ő visszajövetelét? Jézus válasza: Az vár készenlétben, aki hűséges és bölcs szolgaként végzi a rábízott feladatot (Mt 24:45–51); akinek van a lámpásában olaj (Mt 25:1–13); aki szorgalmasan gazdálkodik a rábízott értékekkel (ma reggeli igeszakasz); aki gyakorlati módon kész segíteni az emberek testi és lelki szükségein.