2025. augusztus 23., szombat

DÉLELŐTT | 
Jótám uralkodásának titka

Igehely: 2Krón 27:5–9 Kulcsige: 2Krón 27:6 „Nagy hatalomra tett szert Jótám, mert állhatatosan Istenének, az Úrnak az útján járt.”

Jótám áldott király volt, jó vezető, aki maradandó dolgokat tett. Mi volt a titka? „És hatalmassá lett Jótám, mert állhatatosan Istenének, az Úrnak az útján járt” (6.v.). Ez a titok nyitja.

Harcolt a bűn és a rossz ellen. Ez a nemes harc, amiről Pál apostol beszél (2Tim 4:7).

Nem lehet úgy haszonnövényeket termeszteni, hogy a gazzal nem foglalkozunk, azt nem irtjuk. Ilyen nincs. A gazdaember tudja, hogy a legtöbb baja a gyomokkal van, azok ellen „harcol”. Nekünk is le kell győznünk a bűnt és a bűnös kívánságokat. Alá kell rendelnünk a testünket és a gondolatainkat, érzéseinket és egész lényünket Istennek. Ez harcba kerül, de lehet győzni.

Kitartott Isten és a jó ügy mellett. A hívő élet és magatartás nem rövidtávú berendezkedés, hanem hosszútávú. Úgy kell gondolkodni, hogy ma elkezdem a szolgálatot, és akkor fejezem be, amikor az életem véget ér. Így tett Jótám is. Istenre és a parancsolataira figyelt, nem saját magára. Óemberét megöldökölte, megtagadta kívánságait. Ez ad tartást és tartalmat életünknek. Tedd ezt mindennap, és megtapasztalod Isten erejét!

Szűcs Sándor

DÉLUTÁN | 

Izráel pásztorainak figyelmeztetése

Igehely: Ez 34:1–6 Kulcsige: Ez 34:2 „Emberfia! Prófétálj Izráel pásztorairól! Prófétálj, és mondd meg a pásztoroknak: Így szól az én Uram, az Úr: Jaj Izráel pásztorainak, akik magukat legeltették! Hát nem a nyájat kell legeltetniük a pásztoroknak?”

A gyülekezet olyan intézmény, ahol Isten akarata kell érvényesüljön a Lélek által. Ha ez nem történik meg, akkor nincs áldás. A vezetők (lelkipásztorok, vének és diakónusok) figyelembe kell vegyenek néhány alapelvet:

Ne önmagukkal foglalkozzanak: „Jaj Izráel pásztorainak, akik magukat legeltették!” (2.v.). A gyülekezeti vezetőnek, igei szolgálattevőnek teljes odaszánással és önmegtagadással kell szolgálnia. Ez a terület nem az önmegvalósításról vagy az elsőségről szól.

Különféle szükségeket, bajokat kell orvosolni: a gyengét erősíteni, a beteget gyógyítani, a sérültet bekötözni, az eltévedtet visszaterelni, az elveszettet megkeresni. Ide kell a bölcsesség, a hozzáértés is, de a buzgóság is. Ezekre kell összpontosítani, ezekkel kell foglalkozni.

Krisztus Urunk a mi példaképünk. Nem kell „erőszakosan és kegyetlenül uralkodni” (4.v.), hanem alázatos lélekkel és készségesen szolgálni.

Hogyan kell önmegtagadással végezni a szolgálatot? Milyen módon alakítja át Jézus Krisztus a szolgálatról alkotott véleményünket?

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”

Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret. Isten Dávidban való örömének nem a Dávid teljesítménye, hanem az Ő szíve volt az oka.