d.e. Ne a bálványt imádd! – 2Móz 20,3-5; Kulcsige: 2Móz 20:4
Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. (2Móz 20:4)
Atyánk azt akarja, hogy a szeretet kössön hozzá és nem valamilyen érdek. Ő érettünk mindent szeretetből cselekedett. Ezért hallgatta meg kérésünket és emelte ki a sátán nyomorgató fogságából életünket. Hozzá bármilyen mélyre is süllyedtünk, mindig hittel közeledhetünk.
A megváltottak drága emléke Uruk szabadításának felidézése. Ha még nincs mire visszaemlékezned, kérd szabadítását és megtapasztalod irgalmát. Egy fogoly kérését sem utasítja el. Akit viszont megszabadított attól elvárja, hogy egyedül csak Őt imádja. Fiában szíve teljességét adta és tőlünk is ezt várja. Mi hajlamosak lennénk szívünket megosztani azt gondolva, hogy jó lesz magunkat két oldalról biztosítani. Atyánk józanít és elmondja, hogy Ő a mindenség ura és a megosztott szívnek nincs biztosítása. Minket, gyülekezetét Fia menyasszonyává tett és arra nagyon haragszik, ha a menyasszony mást szeret. Akik ebben a földi életben Vele akarnak vándorolni azoknak a látszat helyett hitből kell élni. El kell hinni, hogy Ő: életünket oltalmazza, szükségleteinket biztosítja és ha eljön a végóra a menny kapuját előttünk kitárja. Aki ezt elhiszi az az ellenség farkasfogait látva is mer bárány maradni. Ahhoz, hogy a hitről kiderüljön élő-e, próbára van szüksége. Ezért vagyunk a próbákba beleengedve, hogy mi bemutathassuk szívünk ragaszkodását, Atyánk pedig szeretetét és szentségét. Így leszünk partnerek dicsőségének ragyogtatásában. Ne adj a látszatra! Ne aszerint rendezd be életed, ahogy a sátán ijeszt vagy kecsegtet. Higgy Istenednek és építs szavára.
Szabadító Istenünket úgy kell szeretni, hogy semmivel ne tudjon a világ térdre kényszeríteni. Ezért az osztatlan szeretetért nem csak minket, hanem szeretteinket is kész megáldani. A szeretetével visszaélők számára mindezt visszájára fordítja. Ne a sátánt imádjuk, aki miközben fogságban tart kínálataival ingerel, hanem egyedül Istent, aki megváltott és képes/kész megtartani életünket.
Van-e akkora hited, amivel egyedül Istennek mondasz igent és minden más kopogtatónak nemet? (BV)
Imaáhítat: Adjunk hálát az evangélium ma is működő hatalmáért! – Róm 1:14-17a
Bibliaóra: Erős és bátor a szolgálatra – Józs 1:1-18 (Aranymondás: Józs 1:9)
d.u. A teljes Írás bátor hirdetése – 2Tim 3:16-4:5
Túl sok gyöngyöt dobtunk már felelőtlenül a disznók elé. Kedves, léleksimogató igékkel próbáltunk farkasokat szelídíteni, miközben a Jó Pásztor bárányai megnyugtatására mondta azokat; vagy a bárányokat ostoroztuk olyan szavakkal, amikkel farkasok ellen kellett volna indulnunk?! Isten embere az Isten tulajdona és eszköze. Mint jó mester, Urunk sem használja az életlen, munkára haszontalan eszközöket. Mielőtt szolgálatba állít, fel akar készíteni arra. Igéje nem azt mondja, hogy jobbítsd meg magad, vagy tedd magad használhatóvá. Mindezt Isten beszéde akarja elvégezni bennünk, mert egyedül az élő és hatékony. Amennyiben hagyjuk, hogy igéje formálja életünket, biztos, hogy olyan változáson fogunk keresztülmenni, aminek gyümölcseként tetteink és szavaink Isten országát fogják építeni.
Testvéreinket tanítani, feddeni, megjobbítani és nevelni csak úgy tudjuk, ha Isten beszéde lakik bennünk gazdagon. Azért érdemes a teljes Írást megemésztenünk, mert így nem leszünk „vitaminhiányosak”. A Lélek kardjával nem a testvéreinket fogjuk nagy buzgalmunkban csépelni, hanem a gonoszság lelkeit. Észrevesszük az időket, és különbséget tudunk tenni, hogy mikor van szükség a feddésre, intésre vagy biztatásra, esetleg mindezekre egyszerre. A bárányokat etetni, a farkasokat pedig kergetni fogjuk, és nem fordítva.
Elsősorban a Lélek gyümölcse, a szeretet kell ehhez a szolgálathoz. Agapé szeretet nélkül ugyanis otrombán, érzéketlenül, durván fogjuk képviselni Urunkat népe előtt és könnyen úgy járhatunk, mint Mózes (4Móz 20:12). A szeretet mellett bátorságra is szükségünk van, hiszen Isten beszéde nemcsak bekötözni akarja a sebet, hanem fertőtleníteni is azt. Ez pedig sokszor fájdalommal jár. Ezért nem lesz soha népszerű a kereszt evangéliuma, és az azt hirdető evangélista. Isten mégis emberszeretetét mutatja meg abban, hogy kiküldi népét a cinikus és öntelt világba a jó hírrel. Valamikor mi is olyanok voltunk, mint ők, viszketett a fülünk Isten beszédétől, de milyen jó, hogy mégis ott volt egy az Isten emberei közül, aki türelmesen felemelte tekintetünket Jézusra, a kígyó mérge pedig azonnal elvesztette erejét.
Ahogy Krisztus is vállalta a szenvedést üdvösségünkért, úgy szenvedd el a bajokat, töltsd be szolgálatodat felebarátaid érdekében. Légy az Isten embere, és ne a népszerűségeddel foglalkozz! (NKD)
