Január 14 - Csütörtök

d.e. A jézusi normák nem változtak – Mt 5:31-32

Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el. (Mt 5:32)

Sok minden változik: az idő, az emberek, a körülmények. De van, ami, és Aki nem változik meg soha: Isten Igéje és Jézus Krisztus. A házasság megszerkesztésére, annak működésére és egybetartására Isten igéje sok tanácsot ad. Sok okot találtak és találnak az emberek a válásra, egész kicsiny dolgokért is elbocsáthatta a férj a feleségét. A válás nagyon sok fájdalmat okoz a házasfeleknek és a gyermekeknek. „A családi életben az a válás, mint ami az államban a polgárháború” (Arisztotelész).  Ha valaki feleségül vett egy lányt, de később nem találta kedvére valónak, mert valami ellenszenveset talált benne, akkor váló levelet írhatott, az asszony kezébe adhatta, és elküldhette a házából (5Móz 24:1). Váló levéllel újból az elbocsátott nő újból férjhez mehetett. Jézus egy magasabb mércét állít fel, hogy ne bocsáthassa el a férj a feleségét kicsinyes indokkal. Azt mondja, hogy csak paráznaság okából van lehetőség a válásra, máskülönben paráznává teszi a társát. A jézusi normák nem változtak. Jézustól megtanulhatjuk a szeretetet és a megbocsátásra való készséget.

Ki szerkesztette meg a házasságodat? Mit teszel a házasságodért? (PD)

 

d.u. Az Úr házában töltött idő áldása – Zsolt 84

A zsoltárosnak csodálatos megtapasztalásai voltak az Úr házában nyert áldásokról. Valamilyen oknál fogva nem mehetett fel az ünnepre, de bizonyságot tesz arról, ami a szívében van. Kedvesek Isten hajlékai, udvarai után eleped a lelke. Az Úr házát Isten jelenléte teszi otthonná számára. Teljes lényével vágyakozik az Úr háza, szeretete és tekintete után. Aki oda jut, mind boldog, még a házába rejtőző madarak is boldogok. Boldoggá teszi az Istenbe vetett hit. A siralom völgyén át vezeti, és áldássá teszi számára. Megújítja annak erejét, aki az Ő jelenléte után vágyakozik, és reménysége van az imameghallgatásban. Értéket lát az Úr házában, amit napokban próbál mérlegelni. Többet ér egy nap az Ő udvarában, mint ezer máshol. Többet ér az Isten háza küszöbén állni, mint lakni a gonoszok sátorában. Értéknek tekinti azt a szolgálatot, amit el kell végezni az Úr házában: közbenjáró imát mondani a királyért, és énekléssel dicsőíteni Istent. Sok minden van, ami megfoszthat Isten áldásától.

Kész vagy letenni mindent az Úr kezébe, minden aggodalmaskodást, minden előítéletet, és időt szánni az Úr házára, hogy Isten áldásának gazdag folyói be tudjanak tölteni? (PD)