d.e. A mennyei polgárjog tesz igazán naggyá – Mt 11:1-19
„Bizony mondom nektek: az asszonytól születettek között nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála.” (Mt 11:11)
Áldott időben élünk: hangzik a tanítás, prédikálnak a csodák. A Jézusról szóló bizonyságtételek nem szűntek meg, és az ő eljövetelének jelei egyre élesebbek. Ebben az időben mi az, amit a legfontosabbnak tartunk? Jánost az érdekelte, hogy elvégezte-e a küldetését. Jézus az Őt igazoló cselekedetekkel ad választ. Talán, Jánoshoz hasonlóan, te is nehéz körülmények között vagy. Lehet, egészen közel vagy a túlsó parthoz… Ha elvégezted mennyei küldetésedet, nincs okod félni. Nagyobb az a kéz, amelyik véd, mint az, amelyik fogva tart!
Ahogy akkor, Jézus és a tanítványok szolgálatba állásával igazi értékek kerültek forgalomba, úgy ma is sok mennyei ajándék kerül kiosztásra. Több minden után nyúlnak is azonnal és örömmel az emberek. De vajon a mennybe hányan igyekeznek bejutni? János sikerét sokan irigyelték, de hányan vágytak arra a szívre, amelyiket a rettentések, a nyomorúság sem tudott megingatni? Jézus az igazi értékre hívja fel a figyelmet: ne nyugodj meg, amíg nincs üdvösséged!
A Sátán ma is igyekszik a gyülekezetet (= mennyek országa) felhígítani. Jézus halló fület kér, felszólít, hogy igyekezzünk a gyülekezetbe, és vigyázzunk gyülekezetünkre. Akit a Szentlélek elvezet a megtérésre, az otthon érzi magát a Jézust szeretők közösségében. Nem számít neki, hogy a gyülekezetben milyen beosztásban lehet jelen. Csak az számít, hogy mennyei Vőlegénye gyönyörködjék benne, és ha visszajön, megdicsérhesse.
Az evangéliumnak ellenálló világunkban hogyan igyekszel a mennybe? Kész vagy Jézus és hittestvéreid vállalására? A gyülekezeted erőszakot szenved tőled vagy fényhez jut általad? Ad annyi örömöt üdvösséged, amivel elhordozhatod nehézségeidet?Ha Isten népe között vagy, tudod-e, hogy a nagyok vesznek körül, és nem kell őket szégyellned vagy lecserélned?
Vigyázz, ne tévesszenek meg a világi hatalmaskodók. A nagyok közé akkor soroltatsz, ha Jézussal tartasz! (BV)
Imaáhítat: Könyörögjünk rátermett gyülekezeti elöljárókért! – 2Móz 18:21-22a
Bibliaóra: Fogadjuk el Isten bocsánatát! – Ézs 55:1-13
Aranymondás: Ézs 55:6-7
d.u. Bűnbánat és odaszánás – Neh 9:1-8, 36-10:1 (9:1-8, 36-38)
Aki nyomorúságában Istenre tud tekinteni, és Hozzá kiáltani, az a szabadulás útját meg fogja találni!
Izrael népe sok munkálkodás, adakozás, összecsiszolódás után van. A külső ellenségtől már védfal zárja el, és a megszűrésnek megvannak a kapui, de a közösségen és a szíven belül még vannak rendezetlenségek.
A külső ellenségtől történő elzárkózásra sokkal könnyebben eljutunk, mint szívünk megtisztítására. De tudnunk kell, hogy amíg szívünk nem lesz az Ő kezében, addig eredményeink nincsenek biztonságban. Aki nem szeretne a visszacsúszások hullámai között hánykolódni, annak Istennel ki kell békülni.
Nyomorúságunk oka nem feltétlenül a másik gonoszságában, hanem az Úrral történő kapcsolatunk megromlásában keresendő. Az ellenség csak akkor tud fölénk kerülni, és javainktól megfosztani, amikor vétkeink miatt eljátsszuk a mennyei védelmet. A szabaduláshoz az igét elkötelezett szívvel kell kézbe venni, és amiben vétkesnek talál, azt ki kell irtani. Ne vonakodjunk ezzel az elszántsággal Atyánk elé menni, mert Ő kész megbocsátani. Ő a mindenség Ura, és gyermekeinek oltalmazó és ajándékozó Édesatyja. Ábrahámhoz hasonlóan Jézusban minket is gyermekévé fogadott, és mint tulajdonát, átnevezett. Azok a keresztyének vagyunk, akik nem a divat, hanem Krisztus követésére szántuk el magunkat. Mindazok számára, akik eltávolodtak tőle, van lehetőség a kibékülésre.
Ne legyünk restek az elébe járulás eszközeit magunkra venni. Öltöztessük át úgy testünket (szórakozást elvető, az elkülönülést jelző zsákruha) és lelkünket (a kérés komolyságát, a szív megalázását jelző böjt), hogy meghallgathassa esdeklő könyörgésünket. Hagyjunk időt az igeolvasásra és a könyörgésre. Aki változást és tartós békét szeretne, az Istent ne csak futtában keresse. Ahhoz, hogy vétkeinket meglássuk, az ige fényénél kell időznünk, és amire rámutatott, azt nem továbbvinni kell, hanem azonnal letenni. Ha ezeket megtettük, akkor merjük Őt hittel dicsőíteni, mert egészen biztos, hogy ellenségeinket elkergeti, és védelmét életünk fölé kiterjeszti. Ha ebben az előtte állásban nem lazítunk, ha a szentségben megmaradunk, akkor nemcsak tudni fogunk ígéretéről, hanem bírni is fogjuk azt!
Szánjuk oda életünket Annak, aki nem kevesebbet ígért, mint a sátán kötelékeitől szabadságot, és e földi élet után örök boldogságot. (BV)
