d.e. A pásztori lelkület fontossága – Mt 10:1-15
Inkább menjetek Izráel házának elveszett juhaihoz! (Mt 10:6)
A pásztori munka fontos és igényes szolgálat. Az Úr Jézus úgy tanította meg erre az övéit, hogy előttük járt, bemutatta a szolgálatot, majd elküldte őket. A pásztori lelkület azonban nemcsak a lelkipásztorok lelkülete, hanem minden egyes lelki munkásé is, s ez keresztyénként rád is érvényes.
Mi volt, és mi ma a tanítványok feladata? Elmenni és hirdetni az evangéliumot, hogy van szabadulás a bűnből, lehet újat kezdeni, örök életet lehet nyerni.
Milyen pásztori lelkületet mutatott be az Úr Jézus? Meglátta az emberek állapotát, megszánta őket, és gyakorlati módon segített rajtuk. Van ilyen mentő lelkület benned? Számít-e neked, törődsz a körülötted levő emberek örökkévaló sorsával? Teszel valamit az ő érdekükben?
Az Úr Jézus megtanítja övéit, hogyan kell ezt tenni: ingyen kaptátok, ingyen adjátok, nem nyerészkedésből, békességet kellett vinni oda, ahova betértek. A te életed, bizonyságtevésed nyomán az emberek nyernek békességet Istennel? (NG)
d.u. Hangos örömének – 1Krón 15:3-16
Izráel történetének kimagasló pillanatáról olvasunk itt. Isten ládáját, a frigyládát, az őt megillető helyre vitték. A frigyláda Isten jelenlétét hordozta, ezért volt ez annyira fontos, ezért kellett a megfelelő módon bánni vele, és a megfelelő helyre vinni. Érdekes megfigyelés, hogy Isten jelenlétét hordozta magával a láda, de a nép, a papok kellett azt a megfelelő helyre tegyék.
Az újszövetségi keresztyénnek az a kiváltság adatott, hogy Isten törvényét már nem egy ládában kell őriznie, hanem Isten azt a szívébe írta be. Isten már nem a templomban lakik, hanem a hívők szívében, a Szentlélek által. Más szóval mi Isten jelenlétének hordozói kell legyünk!
Szomorú, hogy sokszor nem így van, nem kezeljük megfelelő szentséggel ezt a kiváltságot. Elfeledkezünk Isten jelenlétéről, saját elképzelésünk szerint éljük az életünket, nem keressük, és nem kérdezzük meg, mi Isten akarata.
Dávid változtatott ezen a helyzeten, tegyük mi is ezt. Tegyük Istent a fő helyre életünkben, keressük először az Ő országát, az Ő akaratát, és higgyük el, hogy Ő nem marad adós. Így lesz hallható életünkben is a hangos örömének. (NG)
