Február 19 - Péntek

d.e. Az ember bánkódik, Jézus cselekszik – Mt 9:18-19:23-26

Amikor azután kiküldték onnan a sokaságot, bement, megfogta a leányka kezét, mire az felkelt. (Mt 9:25)

Az ember életében a legnagyobb szomorúság az, amikor látja saját gyermekét meghalni. Felfoghatatlan az érzés, hogy tehetetlen, és semmit nem tud érte tenni. Ilyenkor az emberek csak állnak és tűnődnek, hogy vajon ez valóság vagy állom? Jairus egy főember volt, mégis megtörtént vele is. Mikor látta tehetetlenségét, nem adta fel, mert még volt egy lehetőség, Jézus. Az emberek általában utoljára jönnek Jézushoz, amikor már minden csődöt mond, orvosok, gyógyszerek, kezelések. Áldott az Úr, hogy ilyen esetben sem hagyja cserben azokat, akik nála keresik a megoldást. Akik Őt keresik, azokat megjutalmazza. A gyerekekkel számtalan esetben megtapasztaltuk, hogy amikor Jézushoz kiáltottunk, akkor meghallgatta kiáltásunkat a betegség idején. Jézus többet tud tenni, többet tud adni, mint a földi szülők. Ezért bátran fordulhatunk hozzá minden problémánkkal, bajainkkal. Ne hagyd Őt utoljára, hanem jöjj hozzá megfelelő időben. Legyen Ő a te életed része.
Uram, hála neked minden meghallgatott kiáltásért! (SzA)

 

d.u. Az ellenség megszégyenülése – 2Kir 19:20-37

Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosnak pedig kegyelmet ad (1Pt 5:5). Aki Isten népét gyalázza, azt gondolván, hogy legyőzheti és megalázhatja, az előbb vagy utóbb mind megszégyenül. Aki Isten népét gyalázza, az egy sem marad büntetlenül. Assziria királya azt gondolta, hogy Izráel népét ugyan úgy legyőzi majd, mint a többi nemzetet. Azonban nem számolt Izráel Istenével. Egy pogány nemzetet könnyű legyőzni, akinek kőből, vasból, fából vannak az isteneik, de akinek élő istene van, azzal számolni kell. Nem lehet Isten népének úgy ártani, hogy ne Őt bántaná az ellenség. „Aki titeket bánt, a szemem fényét bántja” (Zak 2:12). Az ellenség akárhonnan és akárhogyan közelíti meg Isten népét, nem győzhet felette, mert egy élő valóságos Isten az őrző pásztora. Az ellenség sokasága vagy stratégiája, akár kitartása sem tud felette győzni. Az ellenség megszégyenül minden időben, amikor Isten népe őszintén könyörög a szabadulásért. Nincs ok a félelemre, ha az Úr velünk, ki lehet ellenünk. Ezzel a tudattal járuljunk a kegyelem királyi trónja elé, hogy vele győzni fogunk, és az ellenség meghátrálásra kényszerül.
Uram, hála neked a győzelemért! (SzA)