d.e. Gyalogosokkal futva is kifáradni – Jer 12:1-6
Ha gyalogosokkal futva is kifáradsz, hogyan fogsz lovakkal versenyezni? Ha csak békés tájon érzed biztonságban magad, mit fogsz csinálni a Jordán sűrűjében?! (Jer 12:5)
Jeremiás próféta elismerte, hogy Isten igaz, bárki is perelne vele, mégsem értette meg, hogy miért szerencsések a bűnösök, és miért boldogulnak. Azzal a kéréssel fordult Istenhez, hogy büntesse meg a gonoszokat, mert úgy látta, hogy a gonoszoknak még a nehéz időkben is jobban megy dolguk, mint az igazaknak. Isten szárazság által büntette meg a népet, de az nem volt hajlandó meglátni Isten kezét az ítéletben.
Azt hitték, hogy Isten szemet huny bűneik felett. Jeremiás kérésére Isten megfelelő választ adott. Azt mondta, hogy a jövőben sokkal nehezebb körülmények lesznek. Ha Jeremiás amiatt panaszkodik, hogy gyalogosokkal futva kifárad, hogyan fog később lovakkal versenyezni? Vagy ha Jeremiás csak a nyugodt földön érzi jól magát, mit fog tenni a Jordán sűrűjében? (Jer 12:5) A Jordán sűrűje a Jordán mellékén található sűrű bozótot jelenti.
Az életünkre alkalmazva ezt az igeszakaszt Isten azt kérdezi: Ha te még a nyugalom idején is belefáradsz az Istennek való engedelmességbe, mit fogsz tenni akkor, amikor beköszöntenek a nehéz idők? (Vajda Miklós)
d.u. Légy Isten dicsekedése – Jób 2:1-10
Lehet, hogy tehetséges, szorgalmas, vagy erkölcsös ember vagy, aki méltó arra, hogy dicsekedjenek vele, de nem mindegy, hogy ki dicsekszik veled. Vajon mit mond Isten rólad? Az is fontos, amit az emberek mondanak, de a legfontosabb Isten véleménye. Jób Isten dicsekedésének tárgyává vált. Íme, mit mond róla a Teremtő: „Nincs hozzá fogható a földön.“ (Jób 2:2)
Az Úr Jóbról megtisztelően beszél, mint a kegyesség kiemelkedő példaképéről. Igaz, hogy a Sátán uralkodhatott, és ma is uralkodhat a világ nagy része fölött, de Jób fölött nem uralkodhatott. Fedhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent és kerülte a rosszat. Fedhetetlensége abban nyilvánult meg, ahogyan kitartott Isten mellett a próbákban és a szenvedésekben. A Sátán azzal vádolja Jóbot, hogy érdekből szereti Istent. Azt mondja az Úrnak, hogy „könnyű egy ilyen embernek szeretni téged, akit így megáldottál, vedd csak vissza tőle az áldásokat és káromolni fog téged.“ (Jób 1:11)
A próbában kiderült, hogy Jób azért szereti Istent, Aki, és nem azért, amit ad neki. A te esetedben is a próbák tüzében derül ki, hogy te miért szereted Istent. Jóbhoz hasonlóan te is legyél az ő dicsekvése! (Vajda Miklós)
