d.e. Tiszteld a törvényt! – Mt 17:22-27
De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd be a horgot, és fogd ki az első halat, amely ráakad! Amikor felnyitod a száját, találsz benne egy ezüstpénzt, vedd ki, és add oda nekik értem és érted! (Mt 17:27a)
Jézus Krisztus életében néhányan mindig keresték a hibát, tévedést. Megtörtént, hogy személyesen Őt szólították meg, vagy mint ebben az esetben, éppen magát Pétert kérdezték meg Jézus Krisztus templomi adózásáról. Az Úr Jézus Krisztus nem lázadóként érkezett erre a világra, hanem megváltóként és megmentőként. Habár mindenekfölött állt, mégis megalázta magát, alávetette magát még a földi törvényeknek is, hogy ezzel se botránkoztasson meg senkit. A hal szájában talált pénzérme esete egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy az isteni csoda célja nem a mások fölötti uralkodásvágy vagy a dicsekvés, hanem a törvény betöltése, az igazságban való járás segítése.
Krisztus gyermekeiként szabadságban élünk, ez viszont nem jogosít fel szabados életre. Hívőkként, meg kell adnunk a császárnak, ami a „császáré”, Istennek, ami az „Istené”, az Úr házának pedig azt, ami az „Úr házáé”. Hogyan lehetséges ez a gyakorlatban? Isten segít ebben csodálatos gondviselése folytán. Te csak légy kész Krisztus szerint élni!
Milyen templomadóról beszél az igeszakasz? Mit vár el Krisztus az ő gyermekeitől ez ige tanulsága alapján? (János Csaba)
d.u. Keresd az Urat teljes szívedből! – 1Krón 22:17-19
Dávid nem építhette fel az Úr templomát Jeruzsálemben. Fia, Salamon volt az, akire ez a megtisztelő feladat hárult. Dávid tudta, hogy nem elég ehhez a jóindulat, a vágy, az akarat. Isten segítségére volt szükségük. Ezért biztatta Dávid az ország összes vezetőjét, hogy együtt, szívvel-lélekkel keressék az Urat. Nem félszívvel, csak úgy tessék-lássék módon. Nyersfordításban úgy is olvashatnánk ezt a felhívást, hogy „nagyon” keressék az Urat!
Isten igéjében máshol is olvashatunk felhívást arra, hogy keressük az Urat: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok Őt segítségül, amíg közel van!” (Ézs 55:6). Nagy kegyelem az, hogy lehet keresni az Urat, és még megtalálható. Olyan Istenünk van, aki nem elérhetetlen, hanem Krisztus áldozata által úgy szólíthatjuk meg Őt, hogy: Abbá, Atya! „Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, aki hűséggel hívja Őt” (Zsoltárok 145:18). Hívni és keresni az Urat örömeinkben, nyomorúságainkban, választásainkban, a mindennapokban... Aki teljes szívvel keresi az Urat és hűséggel hívja Őt, annak az Úr jelenléte és segítsége biztos! (János Csaba)
