Igehely: Zsolt 92:15 „Öregkorban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak.”
A pálmafa 30 méternél magasabbra is nőhet. Harminc éves korától hetven évig évente 300-400 fürtnyi datolyát terem. 120 cm hosszú levelei soha nem esnek le, örökzöldek. Amikor a fürtök terhelik, annak ellenállva képes felemelkedni, és az ellentétes oldalra hajolni a súly kiegyenlítése érdekében. Innen az ismert kifejezés: teher alatt nő a pálma. Ezt a fát használja a zsoltáros szimbólumként a lelki szépségnek, a gyümölcsöző életnek, az állandóságnak, a türelemnek és az igazak győzelmének ábrázolására.
A libanoni cédrusok a szent írók másik kedvelt jelképe. Bámulatos méreteket öltenek, rendkívül szétterjedő ágaik kellemes árnyékot kínálnak. Libanonban összesen alig tíz hektárnyi cédruserdő maradt fenn, főleg Bécharré környékén. A mai Libanon zászlóján is látható. Ezek a fák többszáz évesek, némelyik ezer évnél is idősebb. Ha kivágják, a fa annyira tartós, hogy kiérdemelte a romolhatatlan nevet.
„Öreg korban is sarjat hajtanak.” Beplántálva és öntözve nemcsak, hogy megtermik az igazság gyümölcseit, hanem folytatják is ezt még idős korukban is. Ezt tanúsítja Ábrahám, Jób, Zakariás és Erzsébet, valamint az agg Simeon, akik úgy mentek a sírba, hogy hirdették: „Igaz az Úr, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!” (16.v.).
Oláh Lajos
Jákób megáldja a fáraót
Igehely: 1Móz 47:7–12 Kulcsige: 1Móz 47:7 „József apját, Jákóbot is bevezette, és odaállította a fáraó elé. Jákób áldást mondott a fáraóra.”
Két ember találkozását látjuk. Az egyik a fáraó, ereje, hatalma teljében, a másik Jákób, élete vége felé, bizonytalan, remegő lábakon. Egyik birodalmának élén, a másik hontalanul. Összetört, legyengült emberként áll Jákób a fáraó előtt. Semmije sincs – és mégis ő mond áldást. Honnan veszi ezt, miből ad, miből fakad lelki ereje? Hogyan lehetséges, hogy megfordult a helyzet: nem Jákób áll a fáraó előtt, hanem inkább a fáraó Jákób előtt? A titok kulcsa Isten maga, aki Jákóbot vezette küzdelmes és keserves életében, bár tele volt hibákkal, bűnökkel, csalásokkal, hamisságokkal. Mégis övé lett a hűséges és kegyelmes Isten áldása, és ő az, akinek ezt az áldást tovább kell adnia.
Isten az ígéreteit megtartó, hűséges Úr. Szava egy életen át irányítja, formálja és gazdagítja a Benne bízókat. Ígéretét még a halál sem semmisíthette meg, hiszen a mindannyiunknak megígért gyermek Jézus Krisztus, akire József története is mutat. Ő eljött, a kereszten meghalt, harmadnapon feltámadt, él örökké.
Ezért „áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban” (Ef 1:3).
Oláh Lajos
