2024. július 19., péntek

DÉLELŐTT | 
A törvény átkától megszabadítva

Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”

Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.

Nincs ez fölöslegesen túlbonyolítva?! Az Édenkertben Isten megmondta az embernek, hogy amely napon eszik a tiltott fáról, meghal. Elcsábult. Megkívánta. Evett. Meghalt. Azóta minden ember lelki halálban „él”. Ezt a bűnös életet leleplezi, sőt nyilvánvalóvá teszi a törvény. Pál megértette, hogy „éppen az életre adott parancsolat lett halálommá” (10b.v.). „Úgy találtaték” – Károli szava egy személyes felismerést takar, amit valaki más kezdett és vitt végbe Pál életében. Ez a valaki alapigeversünkben: a Lélek.

Te megszabadultál már a törvénytől? Hogyan egyszerűsíted le, éled meg naponta ezt a szabadságot?

Papp Dániel

DÉLUTÁN | 

Az akadályok legyőzése

Igehely: Zsid 12:1–2; Kulcsige: Zsid 12:1 „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”

Egy régi vicces reklám jut eszembe. Páncélos lovag rohan a zord vár börtöne, a raktárbástya felé, áttör minden akadályon, vizesárkon, tűzokádó sárkányon, leszakadó lépcsőkön, s amikor feljut a toronyba, a bizakodó rab elé rohan: „Hát visszajöttél értem, hős lovag?” „Ugyan már, királylány, én csak a debreceni libamájkonzervekért jöttem!” S széles mosollyal mutatja a kamerának a zsákmányt…

Ennél többért küzdenek a sportversenyzők, és még többért a hívők. Számunkra a hitelődök nemcsak jó példák, hanem már nézők a stadion tribünjén, körülveszik a küzdőtéren még versenyben lévőket. E két segítő körülmény (bizonyságtevők köröskörül és előttünk a versenypálya) mellett ott van két akadályozó is: minden ránk nehezedő teher és megkörnyékező bűn. Melyik oldal győz? A segítség vagy a hátráltatás erősebb? Bukás vagy diadal lesz végül?

Jézus győzött! Gyalázat és kereszt volt az útja, hogy nekünk már simább legyen. Ha rá nézünk, minden akadályon át elérjük a célt, s megkapjuk a győzelmi koszorút. Fussunk még! Kitartás!

Papp Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
18 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.