Igehely: 1Thessz 4:1-12; Kulcsige: 1Thessz 4:8 „Aki tehát ezt megveti, az nem embert vet meg, hanem Istent, aki Szentlelkét is rátok árasztja.”
Isten elhívása irányodban a szent élet. Az Úr, a te Teremtőd és Megváltód szent és elvárja azt, hogy ha Benne hiszel és Őt követed, mindezt tiszta szívvel tedd. A szentséghez vezető út tulajdonképpen három eszközön keresztül valósul meg az Úr gyermekének életében. Először, az ember igyekezzen elhagyni azt, ami Isten szemében helytelen vagy tisztátalan. Tartsd távol magadtól a gonosz tetteket! Másodszor, gyakorold magad azokban, amelyek az újjászületett hívő élet részeseivé kell váljanak a mindennapi életben: testvéri szeretet, csendes élet, becsületesség, szorgosság, példás élet a kívülállók irányába is. Harmadszor, Isten Szent Lelkének engedni, akit Isten ajándékozott nekünk. Ez a kedves Lélek nemcsak vigasztal, hanem erőt és bölcsességet ad arra, hogy miként éljünk Istennek egyénileg és gyülekezetileg ebben az ingoványos világban. Igyekezz ilyen életet élni, hogy a gyülekezeted tisztaságát segítsd elő ezzel is!
Hogyan vétkezhetek Isten Szent Lelke ellen?
Mi Isten legfőbb akarata az életedre és a gyülekezetedre nézve?
Mit tehetsz annak érdekében, hogy a gyülekezeted tisztaságát elősegítsd?
János Csaba
Nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt
Igehely: ApCsel 26:12-20; Kulcsige: ApCsel 26:19-20 „Ezért, Agrippa király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt, hanem először Damaszkuszban és Jeruzsálemben, majd Júdea lakóinak és a pogányoknak hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan.”
Ezékiel látomásában megnyílt az ég és nemsokára jött az isteni elhívás. Ámósz életében nem történt jóformán semmi olyan természetfeletti tapasztalat, de ott is jött a szolgálatra való elhívás. A közös mindkettőjük életében az volt, ami Pál apostolt is jellemezte. Nem voltak engedetlenek a „mennyei látomás” iránt. Nemcsak az ószövetségi időkben hívott el Isten embereket a szolgálatra, hanem az Újszövetségben is. A legbetekintőbb képet Pál apostol elhívásáról kapjuk, aki az újszövetségi idők kezdetének legkiemelkedőbb szolgája volt az Úrnak. Megvoltak neki a saját tervei, de amikor az Úr megjelent számára, akkor minden megváltozott. Megváltozott az életcélja és az elhívatása. Attól a pillanattól kezdve Jézus Krisztus szolgálatába állt.
Évről - évre egyre többször találkozunk azzal a gonddal, hogy kevesen jelentkeznek teológiára vagy bibliaiskolába. Feltevődik a kérdés: Isten talán most már nem is hív el teljes idejű szolgálatra embereket? Vagy talán egyszerűen nem engedelmeskedünk a mennyei látomásnak, mivel meg vannak a saját kis terveink? Legyél kész mindent félretenni, ha az Úr használni kíván!
János Csaba
