2022. február 16., szerda

DÉLELŐTT | 
Vigasztaló érintés

Igehely: Mt 17:1-8; Kulcsige: Mt 17:7 „Ekkor Jézus odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: Keljetek fel, és ne féljetek!”

Három tanítvány elragadtatott állapotba kerül a megdicsőülés hegyén. Úgy tűnik, ez az, amire mindig is vágytak, itt szívesen megállnának, és itt maradnának örökre. Vannak olyan pillanataink, amikor megállítanánk az időt, örökre élveznénk a pillanat varázsát, a felfoghatatlan jót, amibe belekóstoltunk. Péter sátrat akar építeni, hogy innen ne menjen senki sehova. Amikor a mennyei hang megszólal, összeomlanak a tanítványok. Jézus megérinti őket, és elindulnak vissza a hétköznapokba. Ott vár rájuk a felejthetetlen élmény folytatása: az elhívás és a küldetés hétköznapjai.

A házasságnak is vannak elragadó pillanatai, amikor jó lenne megállítani az időt. Amikor a férj és feleség egymásé lesz, amikor átélik a mély megismerés örömét, az első gyermek várását, megszületését. Ilyenkor Jézus megérint bennünket, és tudjuk, hogy ez csak egy része a nagy elhívásnak, mert vár ránk az út folytatása: egymás elhordozása, gyermekek gondozása, a gyermek felett való virrasztás, a tinik éjszakai hazavárása, az értük mondott könyörgések. Így lesz teljessé az életünk. Ne félj a hétköznapoktól, csodákat rejtenek!

Dani Zsolt

DÉLUTÁN | 

Bölcsesség a gyermeknevelésben

Igehely: Zsolt 78:1-10; Zsolt 78:4 „Nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.”

Ki képes gyermeket nevelni? Aki felnőtt! Aki hite és tapasztalatai alapján képes felismerni és értékelni a jót. Aki elkötelezett abban, hogy segíteni akar gyermekeinek, hogy megtalálják az egyetlen utat, amelyen érdemes járni!

Rengeteg nevelési alapelv létezik, ezért ez zűrös terület! A nevelés hiánya nem szabaddá teszi a gyermeket, hanem éppen kiszolgáltatja a benne lévő rossznak. Ha egy kert nincs karbantartva, akkor értéktelen gyomnövények fognak teremni benne! A gyermek Isten olyan ajándéka, akivel sokat kell foglalkozni, hogy igazi ajándék legyen!

A csecsemőt védeni és oltalmazni kell, ő teljesen a szüleire szorul, akik Isten gondviselő eszközei a számára. A gondozásukat türelemmel lehet végezni. Érdemes odafigyelni a kicsi dolgokban is rájuk, mert a kicsi gondokból lesznek a nagy gondok! Ha a kicsi fák mellé karót verünk, arra irányíthatjuk, amerre akarjuk, de a nagy fánál ez már nem működik. Ez a karó a nevelés. Ebben benne van a szóbeli tanítás, az értelmes határok meghúzása, a fegyelmezés, és a szülők példaadása. Ez a fajta szülői hozzáállás biztonságos légkört teremt a gyermek számára, ahol igazán önmaga tud lenni. És mindent hasson át az Istentől kapott szeretet!

Dani Zsolt

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.