2021. március 21., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Higgyetek Istenben!

Igehely: Mk 11:12-14, 20-25; Kulcsige: Mk 11:22 „Jézus így válaszolt nekik: Higgyetek Istenben!”

Talán ma is vannak, akikben kérdéseket vet fel Jézus megnyilvánulása, amikor elátkozza a fügefát, hisz azt írja Márk, hogy nem volt fügeérésnek az ideje, Jézus mégis gyümölcsöt keresett rajta. Akik már utánaolvastak, vagy talán otthon van fügefájuk, tudják, hogy a fügeérés ideje a nyári hónapokban van. Azonban az év minden napján van a fán gyümölcs, ami bár nem teljesen érett, az éhség enyhítésére mégis alkalmas. Ezért keresett Jézus fügét a fán, de csak leveleket talált rajta.

Ilyen volt a jeruzsálemi templom is. Nagyon sok „levél” volt rajta. Sok esemény, sok ember, sok mozgás, de az igazi gyümölcs hiányzott. Ahogy a fügefán kereste a gyümölcsöt Jézus, a templomba bemenve is kereste azokat, akik „igazi imádók, szellemben és igazságban imádják az Atyát; mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul” (János 4:23). Sajnos, Jézus keresése eredménytelen volt. Fontos megvizsgálni saját életünket, a gyülekezeti szolgálatokat, hogy a sok tevékenység csupán könnyen hervadó levél, vagy Istennek tetsző, örök érvényű gyümölcsöt terem?

A tanítványok már egy ideje a Mesterrel jártak, Péter mégis rácsodálkozik, hogy Jézus szavának ereje, eredménye, gyümölcse van. Jézus válasza ismert, mégis szükséges újra és újra emlékeznünk: „Legyen hitetek Istenben. Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek…” Jézus a gyümölcsöző, eredményes imádkozás alapelveire világít rá:

Hit Istenben. Erőteljes, ugyanakkor gyermeki őszinteséggel rendelkező bizalom az Atya iránt. Bízni az Atyában, hogy amit mond, az úgy lesz.

„Ha valaki azt mondja”. Itt már az ember, az az mi vagyunk azok, akik mondjuk. Nekünk kell megszólalnunk. A hegy ellen, a Sátán ellen, a bűn ellen felszólalnunk, és azt mondanunk, hogy „Távozz tőlem!”

„Szívében nem kételkedik.” Jakab apostol a levelében kiegészíti ezt az alapelvet: „Ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól” (Jak 1:7).

„Amikor imádkozva megállotok, bocsássatok meg…”. A szívben levő harag, keserűség, sötétség akadálya annak, hogy őszintén, Isten iránti teljes bizalommal elmondjuk imánkat. Hogyan tudnánk ellenállni a Sátánnak, ha közben a felszín alatt éppen ragaszkodunk hozzá?!

Szabó Sándor

Imaáhítat: 

Kérjük Isten segítségét, hogy materiális környezetünk sodrása közepette is meg tudjunk maradni a hitben! – 2Kor 4:18

Bibliaóra: 

A vezető és a lelki ébredés – 2Kir 22:8-13; 23:1-6, 21-25 (Jak 1:25)

DÉLUTÁN | 

Haragos próféta, kegyelmes Isten

Igehely: Jón 4:1–11; Kulcsige: Jón 4:4 „Az ÚR azonban ezt kérdezte: Igazad van-e, hogy haragszol?!”

Az előző fejezet utolsó versében azt olvassuk, hogy Isten az eltervezett ítélet helyett kegyelmet gyakorol, mivel Ninive népe őszinte szívvel bánkódott bűnei felett. Rendkívüli Jónás próféta válasza a kialakult helyzetre. A Bibliában azt olvassuk, hogy a mennyben nagyon nagy öröm van egy megtérő bűnös felett. Itt egy egész városnak a megtéréséről olvasunk, a próféta pedig egyenesen tombol. A próféták többségét nem hallgatták meg. Sokakat megöltek a hirdetett üzenet miatt. Jónásról pedig azt olvassuk, hogy üzenete célba ért, és rendkívüli eredménye volt. „Igen rossznak látszék ez Jónás előtt, és megharagudott.” Isten kegyelme haragra gerjesztette Isten szolgáját. Ha belegondolunk, ez nagyon szomorú állapot. Jónás inkább végignézte volna egy város pusztulását, mintsem Isten kegyelmének szépségét. Őrizzen az Úr az ilyen magatartástól!

Sajnos azonban magunkra ismerhetünk még ebben az esetben is. Hogyan? Inkább tartom a haragot valaki irányába, minthogy megbocsássak neki. Inkább menjen rá az egészségem, a lelki békém, a családi meghittség, minthogy elengedjem a tartozást. Jézus úgy tanít imádkozni, hogy „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk…” Kezdjünk el mi is e szerint járni!

Bár Isten nem volt köteles rá, mégis próbálja jó belátásra bírni Jónást, és elmagyarázni neki, hogy mit érez az Ő teremtményei iránt. Jónás bánkódott egy növény miatt, amibe ő semmilyen emberi befektetést nem tett. Isten is bánkódik a teremtményei miatt, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és balkezük között. A különbség az, hogy Jónás nem tett, és nem is tesz semmit azért a növényért, ami egy nap alatt el is száradt. Isten azonban törekszik a teremtményeit jó útra terelni, figyelmeztetni, emlékeztetni.

Ugyanígy érez Isten ma is irántad, amikor a megbocsátás, az elengedés, a béke helyett a haragot, a keserűséget, a sértődöttséget választod. Isten a legjobbat akarta akkor Ninive népének: a megbocsátást, kegyelmet, az életet. Ugyanez a terve rád nézve is. Hogy a sötétség helyett világosságban járj. Hogy a halál helyett az élet legyen a részed.

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”

Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.