Igehely: ApCsel 13:13–22 Kulcsige: ApCsel 13:14 „Ők pedig továbbmentek Pergéből, és megérkeztek a piszidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek.”
Pál mindenütt bement a zsinagógába, hogy az Írások alapján magyarázza a Krisztusról szóló evangéliumot. Természetes kapcsolódási pont volt ez számára, hiszen ő maga is abban a kultúrában nőtt fel. Értette a zsidók nyelvét, gondolkodását és hatékonyan tudott velük kommunikálni. Éppen a köztük végzett hatékony szolgálata miatt üldözték őt mindenki másnál hevesebben a zsidók.
Minden embernek van egy saját közege, amiben felnőtt, és aminek a nyelvét, észjárását a legjobban érti. Sokan úgy gondolják, hogy az a misszionárius, aki felkerekedik, és egy távoli, idegen országban hirdeti az evangéliumot. Pedig ez a fajta misszionárius a kivétel, a legtöbben arra hívattunk el, hogy a saját környezetükben hirdessük a Jézus Krisztusról szóló örömhírt.
Pál nem hagyta veszni azt a nagyszerű lehetőséget, amit a származása és neveltetése jelentett: a pogány vidékeken is először a zsinagógákat kereste fel. Mi a helyzet velünk? Meglátjuk és kihasználjuk a számunkra nyitott lehetőségeket? Félek, hogy sokan várnak valami különleges alkalomra vagy elhívásra, pedig ott van mindannyiunk számára a ránk szabott lehetőség, hogy megnyerjük a körülöttünk lévőket Krisztus számára.
Mezei Tamás
Isten megítéli a rejtett gondolatokat is
Igehely: Róm 2:11–16 Kulcsige: Róm 2:15–16 „Ezzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete a szívükbe van írva, bizonysága ennek lelkiismeretük és gondolataik, melyek hol vádolják, hol felmentik őket azon a napon, amelyen megítéli Isten az emberek titkait az én evangéliumom szerint Krisztus Jézus által.”
Pál zsidóknak írja ezt a levelet. Az akkori zsidó gondolkodás szerint vérlázító volt, amit itt Pál elmond: a pogányok a természetes eszük szerint, vagyis a törvény betűjének az ismerete nélkül megtartják a törvényt; sőt, nekik a szívükbe van beírva az Isten törvénye. Ez a szellemi igazság egy zsidó számára nem volt elfogadható.
Ugyancsak figyelemre méltó, ahogyan Pál arra emlékeztet, hogy Isten megítéli az emberek rejtett gondolatait. Rejtett gondolatokról beszél, holott a megelőző versekben a törvény cselekvéséről van szó. Isten nemcsak azt látja, amit teszünk, hanem a mögötte lévő gondolatot, motivációt is. A Bibliában több más helyen is olvasunk arról, hogy Isten nem csupán a cselekedeteket, de elsősorban a szívet nézi.
Az akkori zsidóság számára az Isten törvényének megtartása kiüresedett szokásrendszerré vált. Vajon hány olyan keresztyén van ma a gyülekezeteinkben, akik számára a Krisztusban kapott új élet csupán kiüresedett vallási szokások és szertartásszerű cselekmények összességévé zsugorodott?
Vizsgáljuk meg az életünket, és kérjünk Istentől olyan szívet, ami nem számításból, képmutatásból, hanem őszintén, előtte kedves módon kívánja megélni a Krisztusban nyert új életet!
Mezei Tamás