2020. január 23., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Csodás ígéret

Igehely: Mt 7:7-11; Kulcsige: 7:8 „Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.”

Földi életünk legnagyobb lehetősége áll előttünk: egy kitöltetlen csekk! Tett-e valaha valaki ekkora ígéretet nekünk? Mégis miért vonatkozik ránk is Jakab megállapítása: „nem kapjátok meg, amit kértek”. Az Úr Jézus három igével fejezi ki az imádság cselekményét: kérés, keresés, zörgetés. Leggyakrabban a kérésnél kifullad az imádságunk. Ha számunkra kedvező választ kapunk Istentől, majdhogynem elszállunk az örömtől. Ám Isten azt akarja, hogy imádságban keressünk is: keressük Isten akaratát, az alkalmakat, az elveszett embereket. Isten Fia embereket keresni jött; ma az Ő tanítványai által keres. A zörgetés a zárt ajtó előtti kétségbeesésünket fejezi ki, de a reményünket is. A legelszomorítóbb az, amikor olyan ajtón kell zörgetnünk, amely a Megváltó előtt is zárva van. Gondoltál már arra, hogy imádságod egyre erősödő kopogással ér fel a bezárt szív ajtaján? Néha akkor hagyjuk abba a kopogást, mikor már majdnem megnyitja a gazda az ajtót. Ha tudtuk volna, tovább imádkoztunk volna.

Kedves testvérem, ma milyen keresésbe fogsz kezdeni, és milyen ajtókon zörgetsz az imádságod által?

Kovács Barna

DÉLUTÁN | 

A király szelíd bűnvallása

Igehely: 2Sám 12:1-14; Kulcsige: 2Sám 12:13 „Akkor ezt mondta Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen! Nátán így felelt Dávidnak: Az Úr is elengedte vétkedet, nem halsz meg.”

Isten a királynak sem nézi el a bűnét. Bár az emberek előtt teljesen ártatlannak hozta ki magát, Isten mégsem hagyta, hogy a szíve szerinti férfi szíve bűnnel szennyezett maradjon. Hogyan viselkedünk, amikor szembesítenek a vétkünkkel? Talán a legkézenfekvőbb a letagadás. „Nem gondolod tán, hogy én ilyenre lennék képes?” vagy „Míg be nem bizonyítod, addig nem ismerek be semmit!” Mi is vagyunk annyira rafináltak, mint Dávid, hogy ne hagyjunk bizonyítékokat magunk után. Vajon életünkben és közösségünkben hány bűn maradt meg nem vallva és el nem rendezve csak azért, mert senki nem tudta azokat ránk bizonyítani?

Dávidnak rengeteg eszköz állt a rendelkezésére, hogy az ügyet eltussolja, elvégre egy ártatlan nőt is magával sodorna. Ellenben királyi méltóságát levetve azonnal megadja magát Isten szolgája előtt. Egyenes lelke még odáig is elmegy, hogy bűnbánatát zsoltár formában meg is énekli (lásd az 51. Zsoltárt). Nemcsak ezt a bűnét vallotta meg, hanem az egész bűnös múltját, természetét hozta Isten elé. Bár mi is megtanulnánk tőle a bűn ilyen formájú rendezését!

Kovács Barna

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.