2020. február 4., kedd

DÉLELŐTT | 
Az igazi orvos van itt

Igehely: Mt 9: 9-13; Kulcsige: Mt 9:12 „Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: «Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.»”

Kedves olvasóim, menjünk mi is tovább a mi Atyánkkal a hitélet és az igetanulmányozás útjain. Jézus meglátja Mátét üldögélni a vámnál, aki elég rossz helyen ült, ugyanis a vámosokat gyűlölték mindenütt az emberek. Elhangzik az isteni hívás: „Kövess engem!” és Máté azonnal beáll az apostoli szolgálatba és ő lesz az, aki megírja az evangéliumot.

Előttünk van egy csapat beteg ember, akiknek a lelkük beteg, bár ők egészségeseknek tartották magukat. Itt van az igazi orvos is, akire minden embernek szüksége van, mert a bűn betegsége öröklődik az Édenkerttől kezdve. Ma is vannak nagyon jó orvosok, de az igazi orvos csak Jézus Krisztus maradt több okból is:

1. Mindig szívesen fogad és nincs szükség programálásra. Nikodémus éjjel jött hozzá és nem zavarta meg.

2. Első látásra felismer minden betegséget, röntgen vagy CT sem kell hozzá.

3. Nincs szükség vizsgálatra, mert Ő azonnal felismeri a problémát, de szívesen veszi, ha valaki őszintén elmondja. Csak egy kérdést tesz fel: Akarsz-e meggyógyulni? A gyógyszerei jók, azonnal hatnak, mellékhatások nélkül. (Ezs 53:5)

Felkerested-e már a nagy orvost, az Orvosok orvosát? Szükséged van rá, hidd el!

Szabó Mihály

DÉLUTÁN | 

Irgalmasságot akarok és nem áldozatot

Igehely: Mt 12:1-8; Kulcsige: Mt 12:6-8 „De mondom nektek, nagyobb van itt a templomnál! 7Ha pedig értenétek, mit jelent ez: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot”, nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek. 8Mert az Emberfia ura a szombatnak.”

Újabb lecke áll előttünk az irgalmasságról. Az Úr Jézus és tanítványai is sokat utaztak, gyalogoltak, elfáradtak. A János evangélium 4. részében is arról olvashatunk, hogy Jézus is az utazástól elfáradva leült Samáriában a Jákób kútjánál. Nemigen volt, aki útravalót készíthetett volna nekik. A tanítványok most kalászokat szedegettek és megették belőle a búzát. A farizeusok ezt látva megróvták őket, hogy megrontják a szombatot. Szerintük nem lett volna baj, ha teljesen kidőltek volna sem.

Az Úr Jézusnak kellett, hogy helyre rakja szívükben az irgalmasságot, Ő védi meg tanítványait a vádlók és a panaszkodók ellen. A papok is dolgoztak szombaton: az áldozati bárányt megölték, tüzet gyújtottak, mégpedig a templomban. Isten nem büntette meg őket, elnézte nekik. Miért? A bűn miatt, Izráel bűne miatt. Az ilyen farizeusi szívből hiányzik a szeretet és a Szentlélek Istenünk inkább irgalmasságot akar, hogynem áldozatot. Egyedül csak Ő tud adni minden fáradt és éhes szívnek igazi szombati nyugalmat.

Milyen szíved van? Van benne elég irgalom és könyörület?

Szabó Mihály

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.