2020. augusztus 20., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Nemzetünk: agyag Isten kezében

Igehely: Jer 18:1-23; Kulcsige: Jer 18:6b „Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.”

A Teremtő kezében tart minden embert. Jó, kedves és tökéletes akarata szerint dolgozik rajtunk. Figyelmét és alkotó képességét ránk összpontosítja. Amikor nem simulunk bele egészen tervébe, újat kezd velünk! Továbbra is kezében maradunk. Egészen ki vagyunk szolgáltatva Neki. Ő mégsem önkényes (Ézs 45:9). Hűséges eszközei azért imádkoznak, hogy elhívatásukat teljesíthessék. A megátalkodott bálványimádók pedig teljes erejükkel gonosz szívük indulataihoz igazodnak. Mi is ilyen időben élünk!

Megtörténik a mi korunkban is, hogy a kegyelmes Isten magasztos tervbe fog egy nép életében. De ők elfelejtik jótevőjüket, és elcsábulnak idegen, tekervényes, veszélyes csapásokra. Csak idő kérdése, hogy mikor érkezik el fenyítésük!

Megtörténik ennek a fordított irányú folyamata is a kegyelmi korszakban. Nem a papok, próféták és tanácsosok sokasága fog megoldást hozni, hanem az Isten ártatlan és szeplőtelen Báránya: Jézus Krisztus. Ő még a keresztre feszítőiért is imádkozott, hogy a mennyei Atya bocsásson meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek (Lk 23:34).

Hogyan alakult a mi lelki-szellemi életünk mostanában? Mennyire vagyunk alázatosak, bizakodók és engedelmesek hatalmas Istenünk kezében?

Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

Éljetek méltón az elhívatáshoz!

Igehely: Ef 4:1-6 Kulcsige: Ef 4:1 „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok.”

Sokan szeretnének méltón élni elődeikhez, felekezetükhöz, foglalkozásukhoz, korukhoz, környezetük elvárásaihoz, népükhöz, önmagukhoz stb. Nekünk az Istentől kapott elhívatásunk szerint kell élnünk! Ahhoz illőn, méltón. Ezt Pál írja a római börtönből. Ő megtapasztalta, mit jelent az elhívatásunkért szenvedni. Mégis ahhoz illő életre ösztönöz.

A Bibliát ismerő emberek emlékezetében élénken él Abrám, Mózes, Jeremiás, Ámósz, Jézus tanítványai elhívatása. Ez kihívás volt a bűnös életmódból, és az irgalmas Istenhez való közeledés is. E személyes találkozás következtében új életet, identitást, nevet kapunk és megbízást egy jól meghatározott feladat betöltésére. Isten előtt el is kell számolnunk a teljesítéséről. Elhívatásunkat erősíti a krisztusi minőségű és szintű indulat, jellem, mozgatórugó.

Elhívónk startból sokszorosan összekovácsolta választottait az egy test, egy Lélek, egy reménység, egy Úr, egy hit, egy bemerítés, egy Atya Isten által! Nekünk is igyekeznünk kell megtartani, erősíteni a Lélek egységét a békesség kötelékével. Igénk egy dologban nevesíti közös elhívatásunkat: az egy reménységben, várakozásban. Álljon előttünk a dicsőséges és örök jövőnk Krisztus által!

Vass Gergely

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 15:13–16 Kulcsige: Róm 15:14 „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani.”

Továbbadni a jót – ez nemes szolgálat és üdvös munka. Csak azt tudjuk továbbadni, amink van. Emlékszünk még vasárnapi témánkra: Betöltekezni a jóban való gyönyörködéssel. Az apostol a római gyülekezetről megállapítja, hogy telve vannak jósággal, a jó ismeretével és azzal a képességgel, hogy egymást is tudják tanítani, inteni! Olyan szolgálatot végez Pál apostol, amit az evangélium papi szolgálatnak nevez. Ez egy közös, a hívekkel együtt végzett szolgálat, amit egyetemes papság elvének nevez az egyház. Továbbadni, amit az Úrtól kapunk.