2019. július 15., hétfő

DÉLELŐTT | 
Érdemes figyelni a segítséget kérőkre

Igehely: Péld 21:8-21; Kulcsige: 21:13 „Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált.”

Némelyek mindenben mások segítségét kérik. Másoknak rendkívül nehéz segítséget kérni és elfogadni. Igénk két alapelvet tartalmaz. Rámutat, hogy mindannyiunkat érnek segélykiáltások: sürgős telefonhívás, egy koldus kinyújtott keze, összetört lelkű szomszéd, munkatárs könnyei. Ezekre reagálhatunk szívtelenül, kaján vigyorral, keményen: úgy kellett neki! Krisztus nem így tett. Lehajolt a szenvedőhöz, felemelte. Krisztusi jellemű emberekként minket is erre kényszerít szeretete.

Arra is rámutat igénk, hogy lelki értelemben is létezik a hatás–visszahatás törvénye. Az elhintett jótett, a bátorító ölelés, a megosztott falat kenyér megsokszorozódik olyan értelemben is, hogy a szerető emberen szívesen segítenek. Hogyan lehetünk megtört kenyérré és kiöntött borrá a ráutaltaknak? Krisztus bennünk lakó Lelke által. Azt is megtapasztaljuk, hogy aki mást felüdít maga is üdül.

Hogyan tapasztaltad meg az önzetlenség áldásait? Mi lehet a segítségnyújtás akadálya? Hogyan fejlődhetsz az önzetlen szolgálatban?

Vékás Benjámin

DÉLUTÁN | 

Tanítvány kérése és Jézus válasza

Igehely: Mt 15:10-20

A világosság óhatatlanul összeütközésbe kerül a sötétséggel. Így volt ez mindig. Jézus egyenes jelleme, tanítása megítélte a farizeusok képmutató vallásosságát. Ők változni nem akartak, megbotránkoztak, később el akarták tenni a Mestert láb alól. Ekkor tereli Jézus a figyelmet a külsőre vonatkozó rituális tisztálkodásról a szív és a gondolatok tisztaságára. A farizeusok és a mai képmutatók bűne nem a formális istentisztelet hibáiban, hanem az e mögött rejlő tisztátalan életben keresendő. Ezért mondja az Úr, hogy az ilyen emberek nem a mennyei Atya által ültetett plánták. Őt nem a látszat érdekli. Ő a gonosz, tisztátalan szívet és gondolkodást formálja át, hogy ne legyen táptalaja bűnös indulatainknak. Istent csak a tiszta szívűek láthatják meg. Hogy ne az utolsó napon érjen fájdalmas meglepetés, azért a külső tisztaság mögött meghúzódó tisztátalanságot leleplezi még földi életünkben. Sokunkban ezt már megtette. Célja, hogy szentül állíthasson maga elé. Hála Neki!

Vékás Benjámin

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”

Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.

Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.