2019. február 1., péntek

DÉLELŐTT | 
Éltető forrás

Igehely: Jn 7:32-39; Kulcsige: 7:37 „Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!”

Jézus Krisztus az ünnep utolsó napján egy általános hívást intézett a hallgatók felé. Az élő vizet ígérte azoknak, akik hozzá jönnek. Jól ismerte az ünneplő tömeget. Jól ismerte az emberi szíveket. Miközben ünnepelni jöttek Jeruzsálembe, sokan lehettek olyanok, akik szívük legmélyén üresek, örömtelenek, békétlenek voltak. Az ünnep sem volt képes arra, hogy szívük szomjúságát megelégítse.

Az emberi szív szomjazik. Szomjazik a szabadságra, örömre, nyugalomra, reménységre, szeretetre. Megpróbál mindent megtenni, hogy lelki szomjúságát kielégítse. Ezért keveredik bele a világ nyújtotta, ideig-óráig tartó örömökbe. Ezért próbál ki olyan dolgokat, mint alkohol, dohányzás, kábítószer, stb. Nem veszi észre, hogy mindezekben nincs ott Isten, és Isten nélkül a lélek egyre szomjasabb lesz. Jézus Krisztus azért jött, hogy éltető forrás legyen az ember életében és a te életedben is, csak gyere hozzá úgy, amint vagy.

Miként meríthet az ember Krisztusból, az éltető forrásból?

Milyen annak az embernek élete, aki folyamatosan merít Krisztusból?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Abigail bölcs döntése

Igehely: 1Sám 25:14-35

Egy asszony bölcs döntése nagy kincs a mindennapi élet kihívásaiban. Abigail, Nábál felesége fontos eszköz volt abban, hogy Dávid haragja gyilkosságba ne torkolljon. Nábál esztelenül és tiszteletlenül viselkedett Dáviddal szemben. Dávid joggal háborodott fel a Nábál üzenetén. Isten azonban meg akarta Dávidot menteni attól, hogy emberi indulatból valami olyat tegyen, ami bemocskolta volna a kezét és szívét egyaránt. Ennek érdekében Abigailt használta fel, akinek bölcs döntése példaértékű.

Annak érdekében, hogy Dávid haragja lecsillapodjon, Abigail magára vállalta Nábál vétkét. Megalázkodva Dávid előtt, a szolgálóleányának nevezte magát. Másodszor: szelíden arra próbálta Dávid figyelmét felhívni, hogy Isten keze van abban, hogy most vele találkozott. Az Úr meg akarja őrizni Dávidot a vérontástól. Harmadszor: Nábál helyett Abigail kért bocsánatot Dávidtól.

Ezek a bölcs lépések nagy viharokat tudnak lecsendesíteni az emberi kapcsolatokban. Tanuljunk Abigailtól, és ne szégyelljünk megalázkodni, bocsánatot kérni másoktól annak érdekében, hogy békesség legyen.

János Csaba

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 11 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).