2018. szeptember 19., szerda

DÉLELŐTT | 
Lelki hűtlenség

Igehely: Jer 3:6-13; Kulcsige: Jer 3:13 „Csak ismerd el bűnödet, hogy hűtlenül elhagytad Istenedet, az Urat. Bájaidat idegeneknek osztogattad minden zöldellő fa alatt. Csak az én szavamra nem hallgattatok – így szól az Úr.”

A bálványimádás, mint lelki hűtlenség kerül Jeremiás látókörébe, és a bűnbeismerés fontossága, amikor néven nevezi a hűtlenségeket. Izráel teljesen elszakadt Istentől, és a váló levél: a fogságba vitel volt. De Istennek még jobban fájt Júda helyzete, aki „csak képmutató módon” tért vissza Istenhez, nem egész szívvel. A lelki hűtlenségből csak egész szívvel lehet visszatérni, és tőlünk is ezt várja az Úr. Az egész szívvel való visszatérést, a mélységes bűnbánat övezi. Sajnos, épp ez maradt el Júda „megtérésénél”. Tovább habzsolták a bűnt és élvezeteit: „futkostál utaidon” - a saját utaik követését, és a bűnre kínálkozó alkalmak megragadását jelenti. Isten mégis kész a megbocsátásra, és nyitott ajtóval várja a megtérőket: „csak ismerd el bűnödet”, épp úgy, mint a tékozló fiú esetében is.

A hűtlenség az Úrral való kapcsolatunkban könnyen beállhat, és néha igen kicsiben kezdődik, de oly messze elvihet, mint a vonatot a sínpár váltója: akár egészen ellenkező irányba.

Milyen bálványt kellett kidobnod legutóbb életedből, amely el akart szakítani az Úrtól?

Mit jelent számodra ez a kifejezés: Csak az Úr szavára hallgatni?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A szolgálat által nyert tekintély

Igehely: 2Kor 3:1-12

A korinthusi gyülekezet Pál apostol fáradozása nyomán született. Isten mondotta Pálnak Korinthusban: „nekem sok népem van ebben a városban” (ApCsel 18:10). Akkor még nem voltak ott hívők, de Isten tudta, hogy lesznek. „Pál teljesen az ige hirdetésének szentelte magát” (ApCsel 18:5). Így lettek a korinthusiak élő, olvasható levelek mások számára. A szolgálatban a tekintélyt az elhívó Isten adja. Nem a maga erejével kellett megszereznie ezt, hanem Isten tette Pált alkalmassá. „…új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké.” (6. v.)

Az Ószövetségben Mózes személye és szolgálata volt az emberek között a legnagyobb tekintély a törvény átadásában és szolgálatában, de a Lélek szolgálata felülmúlja a törvény szolgálatát, és valóban ebben rejlik a szolgálat tekintélye. A szolgálat által nyert tekintély Pálnál a csapatmunkában is megnyilvánul. Korinthusban együtt szolgált Akvilával és Priszcillával, de Szilász és Timóteus is munkatársai voltak, és velük még több gyülekezetet plántált. Mindig tudta értékelni a munkatársakat, ezért áldás koronázta szolgálatát. „Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok” (3. v.).

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Mt 14:13–21; Kulcsige: Mt 14:20 „Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral.”

Bemerítő János tanítványai elvitték az Úr Jézushoz a János halálhírét. Amikor Úr ezt meghallotta, hajóba ült, és elment egy lakatlan helyre egyedül. Elgondolkodtató az Úr reakciója, amikor eljut hozzá a szomorú hír. Elvonul, hogy egyedül lehessen. Hajóba ül, egy lakatlan helyre megy. Szüksége volt a magányra. (Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik, amikor az Úr az Olajfák hegyén sír Jeruzsálem felett: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek!” Mt 23:37a.)