RMBGySz*

2018. július 15., vasárnap

DÉLELŐTT | 

Helyesen gyakorolt kegyesség: A böjt

Igehely: Mt 6:1,16-18; Kulcsige: Mt 6:18 „Hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megjutalmaz téged.”

A kegyesség szó eredeti jelentése istenfélelem, azaz Isten jelenlétében folytatott életvitel. Az istenfélelem azt a belső lelki magatartást jelöli, mikor az ember abszolút komolyan veszi az Isten szavát, és teljesen azonosulni tud annak erkölcsi ítéletével. A rabbik tanítása szerint a zsidó ember szeretetét Isten felé három cselekvéssel mutatja ki: alamizsnaosztással, imádkozással és böjtöléssel. Az első vers „vigyázzatok”-ja felhívja a figyelmünket, hogy nem mindegy, hogyan gyakoroljuk a kegyességet. Önmagában dicséretes az, amikor valaki adakozik, imádkozik vagy böjtöl, de vajon milyen indítékból teszi?

Amikor valakit látunk, kimondatlanul is egy véleményt alkotunk róla. Ebből kifolyólag tudjuk, hogy ha mások látnak minket, akkor ők is véleményt alkotnak rólunk. Ezért sokszor cselekedeteink megjobbításában nem az abszolút igazságot keressük, hanem csak az olyan helyzetekre összpontosítunk, amikor mások látnak minket. Például, ha egy gyalogátkelőnél vagyunk és nem lát senki, lehet, még átszaladunk a piroson, de ha ott van a rendőr, akkor a rendőr ítéletétől félve megállunk. Sajnos a mai világ egyre többet ad a látszatra, mint a valóságra. A Facebook is azért vált olyan népszerűvé, mert ezen keresztül másokat láthatunk, és mások is láthatnak minket. Sokszor elfelejtkezünk arról, hogy míg az emberek csak alkalmanként, addig Isten folyamatosan lát minket. Milyen ördögi kísértés, hogy ahelyett, hogy őszinte szívvel Isten színe előtt állnánk, inkább az emberek tetszését keressük.

Az emberek sokféleképpen próbálnak előretörni és mások elismerését megnyerni. Gondoljunk csak azokra a labdarúgókra, akiket kiemelkedő teljesítményük miatt emberek milliói éljeneznek és tapsolnak. Keresztyén körökben is előfordul, úgy, mint az első tanítványoknál, hogy kialakul a testvérek között egy versenyszellem. Ilyen körökben, lehet, nem a fociteljesítmény lesz mérvadó, hanem, hogy ki tud többet imádkozni, ki tud többet böjtölni vagy adakozni. A kegyesség köntösébe bújva, a Sátán megkísérthet minket is, hogy versenybe szálljunk az emberek elismeréséért.

Kár lenne felcserélni a mennyei jutalmat, holmi múlandó földi dicsőséggel. Az Úr Jézus hív minket a titkos kamrába böjtre és imára. A mi Atyánk, aki titkon van, megfizet majd nekünk nyilván!

Nagy Ferenc

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Imádkozzunk, hogy minden hívő rendeltetésszerűen használja kegyelmi ajándékait! – Róm 12:3-8

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Isten beszél – a bűn megítéltetik – Ez 6:1-10; 11:14-21; 22:23-30 (Aranymondás: Róm 6:23)

DÉLUTÁN | 

Egy bölcs fiatal arcképe

Igehely: Jób 32:1-22

Elíhú, az ismeretlen negyedik barát, türelmesen végighallgatja idősebb társai tanácsát, majd a végén ő is megszólal. Beszéde bölcsebb volt társainál, amint ezt Isten igazolja is. Érdemes megfigyelni Elíhú jellemét, abból a monológból, ahogyan ő vigasztalja Jóbot.

1. Elíhú türelmesen várt. Az egyik legnehezebb dolog jó hallgatónak lenni. Elíhú az elején nem tesz mást, csak hallgat. Nem szól bele társai beszédébe, nem fontoskodik, nem hagyja ott a társait, hanem figyel, és velük együtt gondolkozik. Azt mondják, Isten azért teremtett az embernek két fület és egy szájat, hogy kétszer annyit tudjon hallgatni, mint beszélni. Vajon mi tudunk figyelni másokra?

2. Elíhú bátran beszélt. Miután minden vélemény elhangzott és a többiek teljesen tanácstalanok voltak, akkor Elíhú megszólalt. Milyen jó, hogy Elíhú nem volt félénk, nem volt gyáva. Összeszedte bátorságát és annak ellenére, hogy fiatalabb volt, elmondta véleményét. A testvéri órákon az emberek sokszor hallgatnak, de otthon mindenkinek van mondanivalója. Milyen jó lenne, ha bölcsen tudnánk mi is építeni egymást jó helyen, jó időben, odaillő hangnemben.

3. Elíhú tisztelettudó volt. Tudott elsőbbséget adni az idősebbeknek. Nagyon fontos minden párbeszédben megtalálni a megfelelő hangnemet és tiszteletet adni egymásnak. A bölcsesség nem minden esetben az időseké. Lehet egy fiatalnak is jó meglátása, de nagyon fontos, hogy tiszteletben tartsa a bölcsebbeket, mert csak úgy lesz meghallgatva.

4. Elíhú nem hízelgett senkinek. Elíhú úgy szólt, hogy abban nem volt se részrehajlás, se ellenségeskedés. Őszintén kimondta az igazságot. De mi az igazság? Jóbnak mindhárom barátja a saját igazát mondta. A mi felelősségünk, hogy megértsük Isten igazságát személyválogatás és részrehajlás nélkül. Kimondani a bűnt bűnnek, akkor is, ha a saját családomat érinti.

5. Elíhú után Isten is megszólalt. Nagyon tetszik nekem, hogy amint Elíhú beszél, Isten szinte félbeszakítja, és a mennydörgésből megszólítja Jóbot. Minden szolgálattevő célja az kellene legyen, hogy az istentisztelet végén Isten vegye át az irányítást a lelkek meggyőzésében. Imádkozzunk azért, hogy Isten tudjon szólni rajtunk keresztül is!

Nagy Ferenc

2018.07.15.