RMBGySz*

2018. január 9., kedd

DÉLELŐTT | 

A kegyelem igéit hirdette

Igehely: Lk 4:16-30; Kulcsige: Lk 4:22 „Mindnyájan egyetértettek vele, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, és azt kérdezgették: Nem József fia ez?”

Mai áhítatunkban lehetőségünk van tovább elmélkedni Jézus galileai szolgálata felett. Igeszakaszunk arról szól, hogy hogyan fogadták szolgálatát Názáretben, ahol ifjúságát töltötte és felnevelkedett. Amikor a zsinagógában (állva) felolvasta a prófétai igét, az ún. „szegények evangéliumát”, és azután (leülve) magyarázatot fűzött hozzá, akkor csak azzal a jogával élt, amely a zsinagóga valamennyi felnőtt férfitagjának biztosítva volt. Jézus igemagyarázatát egyetlen jellemző mondatban foglalja össze Lukács evangélista: Jézus önmaga személyét állította úgy oda hallgatói elé, mint akiben az ősi ígéret beteljesedett. Hallgatóinak az a kiváltság jutott osztályrészül, hogy közvetlen tanúi lehettek ennek a beteljesedésnek.

Megváltónk hallgatói viszont inkább hittek önmaguk emberi szempontjainak, mint Isten tetteinek és kijelentésének: ezért ellene mondtak Jézusnak, mert nem tudták bevenni, hogy jól ismert földijük hirdesse nekik a kegyelem igéit.

Kinek könnyebb hirdetni az evangéliumot: ismerőseidnek vagy az ismeretleneknek? A kegyelem igéit vagy az ítélet üzenetét könnyebb átadni?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Az Ige megkülönböztet a világban

Igehely: Jn 17:14-16

Krisztus követői nem a világból valók, aminthogy Ő sem e világból való. Ám tulajdonképpen nem könnyű másnak lenni, kilógni a sorból. Ez nem új keletű jelenség. Amikor királyt kért Izráel Sámueltől, indokuk az volt, hogy olyanok akarnak lenni, mint mindenki más a környezetükben (1Sám 8:20). Ez az azonosulási vágy azóta is, minket is kísért.

Ma esti kérdésünk az lehetne, hogy vajon mi hogyan hordozzuk – ha hordozzuk – megkülönböztetettségünket? Nehezünkre esik? Szeretnénk szabadulni tőle? Vagy elfogadtuk, belenyugodva, hogy furcsán néz ránk e világ, talán még gyűlöl is? Lehetne éppenséggel örömmel is vállalni, hogy megkülönböztetettek vagyunk; Bibliás emberek, hiszen az Úr Jézus nekünk adta Isten Igéjét (14). Ahogy az Ószövetségben az Ige a választott népre volt bízva (Róm 3:2), úgy most Krisztus tanítványaié, a miénk ez a tisztesség.

Az Ige megkülönböztet a világban. A világ fiait nem érdekli az Ige, meg sem érthetik azt (1Kor 2:14). Mi azonban értjük és szeretjük a Bibliánkat. Tőle kaptuk!

Herjeczki Géza

2018.01.09.