2018. január 23., kedd

DÉLELŐTT | 
A boldogság Jézus szerint

Igehely: Lk 6:20-23; Kulcsige: Lk 6:21 „Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd megelégíttettek. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.”

Boldogság nélkül nem érdemes élni! Ezért minden ember korosztálytól, műveltségtől, társadalmi vagy vallásos helyzetétől függetlenül ezt keresi. Sajnos a legtöbb ember, nem is tudja igazán, hogy mi a boldogság! A jó hír az, hogy létezik igazi boldogság, ami nem függ az anyagi helyzettől, a körülményektől, sem az egészségi állapottól, hanem csak Istentől függ. Isten nélkül nincs boldogság, mert Ő a boldog Isten (1Tim 1:11), aki Jézus Krisztusban emberré lett, hogy a benne való hit által, elérhetővé tegye az igazi boldogságot (Jn 20:29).

Aki Istennel személyes kapcsolatba kerül, számíthat a minden vigasztalás Istenére, amikor sírnia kell. Betölti minden szükségét, mind a fizikait, mind a lelkit, mert megadja a mindennapi kenyeret és igazságával megelégíti az arra éhező és szomjazó lelket (Mt 5: 6). Amikor pedig Krisztusba vetett hitéért és bizonyságtételéért meggyűlölik, szidalmazzák és üldözik, örömmel gondolhat arra, hogy a mennyben van polgárjoga (Fil 3:20), ahol Isten letöröl szemükről minden könnyet (Jel 7:16-17). Jézus szerint ez a boldogság!

Szerinted, neked mi a boldogság? Boldog vagy igazán? Boldogan szenvedsz ebben a világban?

Dézsi István

DÉLUTÁN | 

Hiányos megtérés

Igehely: 1Sám 15:24-35

Az 5Móz 25:17-19-ben Isten megparancsolja népének, hogy Amáleket törölje el a föld színéről, mivel kegyetlenkedett Izráellel. „El ne felejtsd!”– szólt a parancs. Saul idejében jött el a lehetőség. Ez nem a szokásos hódító hadjárat volt, amikor a zsákmányolt javakkal gazdagodhattak. Itt most az Úr ítéletét kellett végrehajtani, mégpedig pontosan úgy, ahogy Sámuel tolmácsolta azt Saulnak. Saul előtt túl nagy a kísértés, hogy ebből a hadjáratból valamit felhasználjon saját hírneve öregbítésére. Ezért megrendezi győztes hazatérését az ellenség fogoly királyával és a zsákmányolt állatok javarészével, az (őt) ünneplő hadinép gyűrűjében.

Ami máskor megengedhető, sőt szokásos eljárás volt, most az bűnné válik, mert engedetlenség Isten konkrét parancsával szemben. Ráadásul Isten dicsőségét is meglopja saját maga ünneplésével. Rá is jön erre, de a nyílt belátás és bűnbánat helyett a magyarázkodást választja, mert félti hatalmát és tekintélyét a nép előtt.

Látod-e, hogy az alázat hiánya hova juttatja Isten emberét? Ismételjük át a Józsuétól tanultakat (előző esti áhítat, Józs 23:6-11)!

Lisztes Tibor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.