2018. február 24., szombat

DÉLELŐTT | 
Szabályt alkotó vallásos igyekezet

Igehely: Lk 9:49-50; Kulcsige: Lk 9:49 „Ekkor megszólalt János: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űzött ki ördögöket, és igyekeztünk megakadályozni ebben, mert nem követ téged velünk együtt.”

János elmondta Jézusnak, hogy találkoztak egy nem hozzájuk tartozó emberrel, aki ördögöket űzött, de mivel nem tartozott hozzájuk eltiltották attól. Lényegében arról van szó, hogy valaki a Jézus nevében végezte az ördögűzést, de nem követte Jézust a tizenkét tanítvánnyal egy csoportban.

Némelyek szerint János és a többi tanítvány helytelenül járt el. Mások, ez ige alapján, úgy gondolják, hogy az egyházfelekezetek között szervezeti kapcsolatot kellene létrehozni, annak ellenére, hogy teológiailag léteznek eltérések. Jézus Krisztus viszont soha nem hagyta figyelmen kívül a meglévő különbségeket. Nem mondta azt, hogy ha valaki csodát tesz, akkor minden rendben van vele. Érdekes az is, hogy nem hívja meg ezt az ismeretlen ördögűzőt, hogy az apostolokkal együtt végezze a lelki munkát. Mindezek után elmondható, hogy nincs üdvözítő egyház, viszont van Üdvözítő Jézus Krisztus. A te életednek mi az alapja az üdvösségre nézve? Mit teszel, ha olyan emberrel találkozol, aki a vallásában bízik, de nincs igazi közössége Jézus Krisztussal?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

Visszautasított lehetőségek

Igehely: Mt 23:37

Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulása és keresztre feszítése között felzsúfolódtak az események. A nép kezdeti lelkesedése után a vallási vezetők mindenképpen le akarták járatni Jézust. Csapdába akarták ejteni Őt, de a vesztes mindig a farizeusok és írástudók vezetőcsoportja volt. Az ellenszegülés feszültsége egyre növekedett, és már egyértelművé vált a Szabadító elutasítása. Jézus szomorúságában siratja Jeruzsálemet, azért amivé vált. Jeruzsálemben, a béke városában volt a templom, ahova a választott nép és minden más nemzet is jöhetett imádni az Urat. Jeruzsálem vezetői azonban ezt a helyet az erőszak helyévé változtatták. Jézus vágya mindvégig az volt, hogy összegyűjtse, és megmentse őket. Szabadságot, békességet és boldogságot akart adni népének, de ők nem akarták ezt. Az elutasítás és annak rettenetes következménye az egész népre vonatkozott. Jézus Krisztus már azt is előre látta, ami következett az elutasítás miatt. A nagy lehetőségek ideje lejárt. Jézus kortársai nem hallották többé a tanításait, és nem látták a csodáit. Komoly figyelmeztetés ez számunkra is.

Szekrényes Pál

 Napi áhítat

Igehely: Róm 14:15–18, Gal 5:22–23 „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Isten ajándéka az, hogy az ember eszik, iszik, jól él munkája után és örvendezik. Pál szerint vigyázni kell azokkal, akik tiltják Isten jó ajándékainak hálaadással való élvezetét, az örvendezést (1Tim 4:3-4). Azt is mondja, hogy az öröm egyenesen a Lélek gyümölcse (Gal 5:22), s mindenkor örülnünk kell (Fil 4:4). Azonban, arra is figyelmeztet, hogy noha szabad evés és ivás által örülni, ez ne legyen mások megbotránkoztatására, inkább legyünk készek ebben lemondásra (Róm 14:1-15). De akkor hogyan örülhetünk, ha korlátoznunk kell magunkat mások lelkiismeretére nézve?