2020. szeptember 4., péntek

DÉLELŐTT | 
A teljes nemzet helyreállítása

Igehely: Jer 31:1-22; Kulcsige: Jer 31:10b-11 „Aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti, és őrzi, mint pásztor a nyáját. Mert megváltotta az Úr Jákóbot, kiszabadította az erősebb kezéből.”

Ebben a szakaszban a helyreállítás ígéretéről olvashatunk. Az Úr biztosítani kívánja népét arról, hogy a helyreállás biztosan meg fog történni, tehát reménykedjenek, és várják az ígéret beteljesedését. Isten megengedte népe szétszóratását, de szintén Ő az, aki össze is gyűjti őket.

Látva gyülekezeteink életét, sajnos az a tapasztalat, hogy eléggé szét vagyunk szórva. Akik gyülekezetben nőttek fel valamikor, sokan kimaradtak. Fiataljaink elszélednek a nagyvilágban. Szükségünk van arra, hogy Isten közbelépjen, és helyreállítsa a mai keresztyénséget. Amikor Isten elkezdi egy nép, egy nemzet helyreállítását, akkor annak egyik következménye, hogy összegyűjti azokat, akik elszéledtek. Erős néppé formálja gyermekeit. Istennek van hatalma ébredést adni napjainkban is. Ki ne látná szívesen, ahogy a tékozlók visszajönnek, az ifjak megtérnek, a korosabbak pedig követendő példát mutatnak. Adj, Uram, ilyen helyreállást nekünk is!

Mi Isten helyreállító munkájának a motivációja a felolvasott igeszakasz alapján? Mivel jár együtt Isten helyreállító munkája egy közösség életében?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Békességre hívott el minket az Isten

Igehely: 1Kor 7:12-17 Kulcsige: 1Kor 7:15 „Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk.”

Békességben élni – ez az emberiség legnagyobb vágya, legalábbis a legtöbbeké. Az Úr gyermekei számára ez nemcsak egy csodálatos lehetőség Krisztusban, hanem egyszerre hivatás és feladat is. Sokszor azért imádkozunk, hogy Isten adjon kegyelmet békességben élni a gyülekezetben, városunkban, országunkban. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, előbb meg kell tanulnunk békességben élni egymással a családban.

Pál apostol egy olyan lehetséges élethelyzetről beszél a kijelölt szakaszban, amikor a hívő fél talán emberileg okot találhatna arra, hogy helyet adjon a türelmetlenségének, haragjának, nemtetszésének. Egy hívő hogyan viszonyuljon hitetlen házastársához? Az Úr gyermeke minden élethelyzetben a békességet, és nem a feszültséget munkálja. Ez még inkább érvényes abban a családban, ahol a férj és a feleség is az Úr gyermeke. Pál apostol a római gyülekezetnek ezt írta: „Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják” (Róm 14:19). Erre törekedjünk a családban, gyülekezetben, munkahelyünkön, és ott, ahol csak megfordulunk a mindennapokban!

János Csaba

 Napi áhítat

Igehely: Jób 23:1–17; Kulcsige: Jób 23:13 „Mert ő ugyanaz marad. Ki változtathatná meg? Véghezviszi, amit lelke kíván.”

A Biblián keresztül megláthatjuk, hogy még a hithősök élete sem volt tökéletes. Bár tudjuk róluk, hogy szoros kapcsolatban éltek az élő Istennel, mégis kerültek olyan élethelyzetbe, vagy jutottak el olyan pontra, ahol panaszra nyílt a szájuk, vagy csupán megkérdőjelezték az Isten szeretetét, jóságát. Talán Jób életét tanulmányozva elismerhetjük: neki igazán volt oka a panaszkodásra. Ez lenne Isten terve? Így jár az, aki benne hisz? Hol a szeretet, hol a védelem? A keresztyén ember is kerülhet ilyen élethelyzetbe, ahol hasonló gondolatok, kérdések fogalmazódnak meg a szívében.