2019. november 13., szerda

DÉLELŐTT | 
Törvény alól nincs menekvés, hacsak…

Igehely: Gal 3:10-14; Kulcsige: 3:13 „Krisztus megváltott minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: «Átkozott, aki fán függ»”

A galáciai gyülekezetben voltak akik úgy gondolták, nem elég Krisztus kegyelme! Pótolni kell valamivel, mert csak így lesz teljes a váltság. Pál ismerte ezeket és kész volt leleplezni tévedéseiket.

Az Ige ma is céltudatos. Akár bűnről van szó, akár tévelygésről, az Ige mindig világosan tanít. A törvény cselekedeteiből megigazulni vágyóknak szembe kell nézniük a valósággal. Akik a törvény cselekedeteiből akarnak megigazulni, átok alatt vannak, és vállalniuk kell azt a veszélyt, hogyha mégsem tudnak a törvény megtartása által megigazulni - ami márpedig lehetetlen, akkor rajtuk marad az átok. Ezt ismerve feltevődik a kérdés: akkor hogyan igazulhatok meg?

Az igaz ember hitből él. Krisztus megváltott a törvény átkától és nekünk nem kell már azzal foglakoznunk, ami soha nem igazíthat meg, hanem inkább Azzal, aki megigazít és megtart az örök életre, maga Jézus Krisztus.

Mielőtt belebonyolódnál emberi dolgokba, engedd, hogy hit által megigazulásod és üdvösséged legyen Őbenne.

Papp László

DÉLUTÁN | 

Cselekvő szeretet, a hit tükre

Igehely: Jak 2:14-26

Egy haszonorientált világban élünk. Ha teszünk valamit, azonnal azt kérdezzük: milyen hasznom van nekem ebből? Kevés az igazi önfeláldozó ember, aki ha tesz valamit, nem azt kérdezi: mi haszna neki ebből? Azt is tapasztaljuk, hogy sok elmélet születik nap mint nap arról, hogy mit kell egy keresztyénnek tennie, de a gyakorlatban mégis kevés a sikerélmény. Az apostol arról beszél, hogy a hit a cselekedetekben tükröződik, a kettő pedig elválaszthatatlan egymástól. Nem elég csupán egyetérteni ebben, meg kell keresnünk a módját, hogy hogyan gyakorolhatjuk is ezt. Nagyon sok bátorító példából meríthetünk, olyan emberek életéből, akik meg tudták élni ezt az igazságot. Hitelődeink cselekedeteiből nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire hittek Istenben.

Isten bennünket is nem kevesebbre hívott, mint hogy hitünket megélve, cselekedjünk jó dolgokat. Nem mehetünk szembe ezzel az igazsággal anélkül, hogy káros következményei ne lennének lelki életünkre nézve. Legyen hát élő hitünk és cselekedeteink tükrözzék azt!

Papp László

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 5 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).