Igehely: ApCsel 20:1-13; Kulcsige: ApCsel 20:10 „Pál lement, ráborult, átölelte, és ezt mondta: Ne zajongjatok, mert a lelke benne van.”
Pál apostol harmadik misszióútjáról olvasunk ezekben a fejezetekben. Tróászban töltött hét napot. A hét első napján meghosszabbította a tanítást éjfélig, mivel másnap el akart utazni. Pál apostol terve, hogy minél többet osszon meg velük Isten igéjéből.
Igehely: ApCsel 9:36-43; Kulcsige: ApCsel 9:40 „Péter ekkor kiküldött mindenkit, letérdelt, és imádkozott, azután a holttest felé fordulva ezt mondta: Tábita, kelj fel! Ő pedig kinyitotta a szemét, és amikor meglátta Pétert, felült.”
Joppéban volt egy nőtanítvány, Tábita. Nagyon szép a neve: Dorkász vagyis Zerge a jelentése. Megbetegedett és meghalt. A felső szobában ravatalra tették, és siratták, gyászolták őt. Meghallották a tanítványok, hogy Péter közel van hozzájuk, Liddában van.
Igehely: Jn 11:33-12:1; Kulcsige: Jn 11:44 „És kijött a halott, lábán és kezén pólyákkal körülkötve, arcát kendő takarta. Jézus szólt nekik: Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!”
Egy kedves család élt Betániában, ahol Jézus szívélyes fogadtatásban részesült, valahányszor betért hozzájuk. Hárman voltak testvérek: Mária, Márta és Lázár, akikről több helyen is olvasunk a Bibliában. Lázár megbetegedett és meghalt. Hírek érkeznek Jézushoz Lázár betegségéről.
Igehely: Lk 7:11-16; Kulcsige: Lk 7:14 „Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel!”
Jézus egy Nain nevű városban van. Nain jelentése: szép, kedves, kedvenc. Most ezt a „szépet, kedveset”, Nain városát a halál felhője borította be. Egy özvegyasszony egyetlen fiát kíséri utolsó útjára. Két tömeg találkozik egymással: a temetésen résztvevők és a Jézust követők sokasága.
Igehely: Mk 5:21-24, 35-43; Kulcsige: Mk 5:41 „Majd megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: Talitha kúmi!, ami azt jelenti: Leányka, neked mondom, kelj fel!”
Jairus, egy zsinagógai elöljáró, eljött Jézushoz, miután Gadara vidékéről visszatért Kapernaumba. Sok csodát hallott és látott Jairus, ami elültette szívébe a hit magvát. Jézushoz jött, és lábai elé borult. Elismerte Jézus hatalmát, és az ő alsóbbrendűségét. Jairus leánya beteg és halálán van.
Igehely: 2Kir 13:20-21; Kulcsige: 2Kir 13:20-21b „Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A következő esztendőben móábi rablócsapatok törtek be az országba. Az az ember pedig hozzáérve Elizeus teteméhez, életre kelt, és talpra állt.”
Ebben a szakaszban olvasunk Elizeus szolgálatáról az északi királyságban, Jóás király idejében. Elizeus szolgálata ötvenhat évig tartott. Rövid beszámoló van itt a prófétáról. Meghalt és eltemették.
Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”
Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).