Mindennapi áhítatok

2023. május 9., kedd

Igehely: Bír 16:15-21; Kulcsige: Bír 16:18 „Amikor Delila látta, hogy egészen feltárta előtte a szívét, elküldött, és hívatta a filiszteusok városfejedelmeit, és ezt üzente: Most jöjjetek, mert egészen feltárta előttem a szívét! A filiszteusok városfejedelmei elmentek hozzá, és a pénzt is vitték magukkal.”

A felemás iga elkerülése mindig fontos tanítás volt gyülekezeteinkben a házasság témában. Sok keserű tapasztalat tette meggyőződésünkké ezt az igei látásmódot. De a kérdést, hogy mi is lesz felemás igává az évek során, nem mindig egyszerű megválaszolni.

2023. május 7., vasárnap

Igehely: 1Sám 2:1-10; Kulcsige: 1Sám 2:2/b „Nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk.”

Az anyák napja a legtöbb országban május második vasárnapjára esik. A magyar kultúrkörben az első vasárnap ünnepeljük.1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.

2023. május 6., szombat

Igehely: 1Kor 6:12-20; Kulcsige: 1Kor 6:12 „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává.”

Hol a határ? Isten szabad akaratot adott az embernek, és ez megmaradt az ember bukása után is. Van lehetőségünk döntéseket hozni: vagy jót vagy rosszat. Az ember nap mint nap döntések sorozatát hozza meg, amelyek befolyásolják az élete menetét. Minek alapján hozzuk meg a döntéseket?

2023. május 5., péntek

Igehely: Ef 4:17-24; Kulcsige: Ef 4:22 „Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott.”

A teremtéskor az ember teste dicsőséges volt, Istentől kapott tulajdonságokkal felruházva, viszont amikor vétkezett, ezeket elveszítette, ezért beszélünk óemberről. Az óember a saját önző vágyainak van alárendelve, eltompultak érzékei, nem érzékeli Isten szeretetét, gondoskodását.

2023. május 4., csütörtök

Igehely: Róm 6:19-22; Kulcsige: Róm 6:22 „Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a megszentelődést, amelynek vége az örök élet.”

Ma egyre több embert szorongás gyötör. Sok dologtól félnek: a holnaptól, a drágulástól, a betegségektől, járványoktól, de a legerősebb már évszázadok óta a haláltól való félelem. Keresik a halálfélelemtől való szabadulás lehetőségét, és ennek érdekében szinte mindenre hajlandóak lennének.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 25:7–10; Igehely: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

„… meghalt Sára Kirjat-Arbában” (1Móz 23:2). Amikor gyászjelentést olvasunk, nem is gondolunk rá, mennyi fájdalom, könnyes szomorúság lehet annak a szívében, aki azt megfogalmazta és küldte. Sára Ábrahám életének a másik fele volt. Úgy maradt Ábrahám késő vénségére, mint egy öreg fa, amelynek levágta a villám a koronáját. Megtépázva, megsebesítve, csonkán! Valaki, aki örömben-bánatban, a nagy ígéret várásában és beteljesedésében részestársa volt: elment. Örökre!