Mindennapi áhítatok

2024. október 27., vasárnap

Igehely: Zsolt 40:5–14; Igehely: Zsolt 40:6 „Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, amit fel tudnék sorolni.”

A csodák Istent tükrözik, mert nála a lehetetlen is lehetséges, ő a Mindenható. Az alapige azt írja: „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát.” A mai emberek nagy része már elfelejtette, milyen is az igazi boldogság: élő hittel az Istenbe kapaszkodni minden körülményben.

2024. október 26., szombat

Igehely: Jel 12:7–12; Kulcsige: Jel 12:7 „Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt.”

Igénk szerint a szellemi harc nemcsak a Sátán és mi köztünk van, hanem a mennyei angyalok és a Sátán és angyalai között is. Ebbe a harcba csak helyenként kapunk bepillantást az ige által, és nem ismerjük a harc teljes lefolyását.

2024. október 25., péntek

Igehely: Ef 6:10–20; Kulcsige: Ef 6:13 „Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.”

Háborúban vagyunk. Sokfelé a földön fegyverek ropognak és vér folyik, mert egyesek önző érdeke ezt kívánja. De igénkben nem az efféle harcról van szó. Szellemi harc dúl körülöttünk, szellemi összecsapás van elménkben, szívünkben is. A mi ellenségünk a Sátán (1P 5:8), nem emberek.

2024. október 24., csütörtök

Igehely: Zsolt 120:1–7; Kulcsige: Zsolt 120:3–4 „Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, te csalárd nyelv? A hős hegyes nyilait rekettye parazsával!”

A zsoltáros nyomorúságban volt. Idegenben tartózkodott, ellenséges indulatú emberek között, akiknek rosszindulata szavaikban, beszédükben nyilvánult meg. Egy ideig tűrt, de mivel már régóta tartott a helyzet, nem bírta tovább: nyomorúságában az Úrhoz kiáltott.

2024. október 23., szerda

Igehely: 2Krón 20:20–30; Kulcsige: 2Krón 20:22 „Amikor elkezdték az ujjongást és a dicséretet, az Úr lázadókat támasztott a Júdára támadó ammóniak, móábiak és a Széír-hegyvidék lakói között, és ezért vereséget szenvedtek.”

Igénk Jósafát győzelmét írja le Ammon és Moáb királyai fölött. A győzelmet megelőzte, hogy a veszély ismeretében Jósafát Isten akaratát kereste. Böjtöt hirdetett, és a nép együtt könyörgött vele, amikor nyilvánosan imádkozott (4.v.).

2024. október 22., kedd

Igehely: 2Sám 5:17–25; Kulcsige: 2Sám 5:23 „Ekkor Dávid megkérdezte az Urat, ő pedig ezt felelte: Ne szembe vonulj ellenük, hanem kerülj a hátuk mögé, és a szederfák felől vonulj ellenük.”

Dávid harcolt a filiszteusok ellen, mert megtámadták őt. Dávidnak nem volt szándékában harcolni, ezért megkérdezte az Urat, hogy egyáltalán szálljon-e harcba velük. Az Úrtól várta a tanácsot, a vezetést, de a győzelmet is. Az Úr igennel válaszolt, és így győzött.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”

Nem túl­zás ez az el­vá­rás, hogy min­dig, min­den kö­rül­mé­nyek kö­zött le­gyen bé­kes­sé­günk? Hi­szen em­be­rek va­gyunk, gyak­ran fel­bosszan­ta­nak min­ket mások, tele va­gyunk fel­ada­tok­kal, ha­tár­idők­kel, ké­szü­lünk az ün­nep­re, tehát ter­mé­sze­tes, hogy néha el­ve­szít­jük a bé­kes­sé­gün­ket. Mi­lyen sok­szor men­te­get­jük ma­gun­kat így! Pedig mind­annyi­an vá­gyunk arra, hogy ez ne így le­gyen! Egy ének is be­szél arról, hogy: „Bé­kes­ség­re vá­gyik min­den ember.