Igehely: ApCsel 19:8-20; Kulcsige: ApCsel 19:12 „Úgyhogy még levetett kendőit vagy kötényeit is elvitték a betegekhez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz lelkek pedig kimentek belőlük.”
Efézus Kis-Ázsia egyik legfontosabb központja volt. Gazdasági és politikai jelentőségén túl a vallási sokszínűség városa is volt. Pál apostol Efézusban szembesült a többistenhívő vallások képviselőivel, akik különösen Artemisz (Diána) istennőt imádták.
Igehely: ApCsel 14:5-18; Kulcsige: ApCsel 14:10 „Ezért hangosan így szólt hozzá: Állj a lábadra egyenesen! Ekkor az talpra ugrott, és járt.”
Az emberek félreértették a csodákat, amelyek az ige hirdetését kísérték néha. Az ApCsel 14:5–18 egy ilyen helyzetről számol be. Miután Ikóniumban Pál és Barnabás élete veszélybe került, Lisztra városába menekültek.
Igehely: ApCsel 9:32-35; Kulcsige: ApCsel 9:34 „Péter így szólt hozzá: Éneász, meggyógyít téged Jézus Krisztus. Kelj fel, és magad vesd be az ágyadat! Az azonnal felkelt.”
Igeszakaszunkban az orvos Lukács egy újabb fontos részletet mutat be Péter apostol szolgálatából. Lidda városában – amely Joppétól mintegy 17 kilométerre délkeletre, Benjámin területén feküdt – meglátogatta azokat, akik átadták az életüket az Úr Jézus szolgálatára.
Igehely: ApCsel 9:1-18; Kulcsige: ApCsel 9:18 „És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott, azután felkelt, és megkeresztelkedett.”
Krisztus egyik legkiemelkedőbb szolgája Pál apostol volt, akit Tarzuszi Saulként ismertek. Ezt a nevet születésekor kapta a családjában.
Igehely: ApCsel 8:4-7; Kulcsige: ApCsel 8:7 „Sok megszállottból ugyanis hangos kiáltással kimentek a tisztátalan lelkek, sok béna és sánta is meggyógyult.”
Fülöpöt az Úr arra használta fel, hogy a jeruzsálemi gyülekezetben részt vegyen az adminisztratív szolgálatban. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy lelki szolgálatot is végezzen.
Igehely: ApCsel 3:1-11; Kulcsige: Zsid 2:4 „Isten pedig velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét.”
Az ApCsel 3:1–7-ben olvasható igeszakasz egy csodát ír le, amely által az Üdvözítő bizonyságot tesz arról, hogy Péter és János nem csupán galileai-tengeri halászok voltak, hanem apostollá hívta el őket az Újszövetség megírására és az Úr Jézus tanításának magyarázására.
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.