Igehely: Mt 8:5-13; Kulcsige: Mt 8:13 „A századosnak pedig ezt mondta Jézus: Menj el, és legyen a te hited szerint. És meggyógyult a szolga még abban az órában.”
A kapernaumi százados tudott szolgája helyzetéről, és azt akarta, hogy meggyógyuljon. Nagyon könnyen megtehette volna, hogy lecseréli egy egészségesre, de nem tette. Át tudta érezni szolgája problémáját, és a javát kívánta. Vannak a környezetedben beteg emberek, együtt tudsz érezni velük?
Igehely: Mk 3:1-8; Kulcsige: Mk 3:5b „Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.”
Jézus ismét megjelent a zsinagógában, csakhogy ezúttal ellenséges tekintetek követték minden mozdulatát. Ezek az emberek érzéketlenek voltak Jézus könyörületességét látva, nem örültek a természetfeletti gyógyításoknak sem, mert úgy vélték, hogy Jézus megszegi a szombatot.
Igehely: Jn 5:1-15; Kulcsige: Jn 5:8 „Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!”
Jézus megünnepelte azokat az ünnepeket, melyek lényegében rá mutattak, Őt hirdették. Hogyan ünnepelt Jézus? Most úgy, hogy megjelent azok között, akik nem tudtak ünnepelni, akik megvetettek, tehetetlenek, betegek, vakok, sánták voltak.
Igehely: Mt 9:1-8; Kulcsige: Mt 9:6 „De azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – ekkor ezt mondta a bénának: Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”
Jézus gyógyításai közül az egyik legnagyobb jelentőséggel, figyelemfelkeltő erővel bír a ma olvasott eset. Mindenekelőtt megfigyelhetjük, hogy a béna tehetetlensége és másokra való utaltsága nem volt akadály, hanem sokkal inkább lehetőség Krisztus hatalmának a megnyilvánulására.
Igehely: Mk 1:40-45; Kulcsige: Mk 1:41 „Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg!”
„Ha akarod, meg tudsz tisztítani” (1:40b). A megtisztulni vágyó leprás számára nem az volt a kérdés, hogy Jézus meg tudná-e tisztítani, hanem az, hogy megtenné-e?
Igehely: Lk 4:37-41; Kulcsige: Lk 4:39a „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt.”
Általában mindnyájunk elméjében ott van egy friss haláleset híre, egy súlyosan beteg neve, akire gondolunk, akinek a gyógyulásáért imádkozunk.
Igehely: 1Móz 49:28–33; Kulcsige: 1Móz 49:33 „Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.”
Jákóbot Isten csodálatosan kiválasztotta, és tervét megvalósította életében. Hosszú utat tett meg. Tudatában volt, hogy Isten vezette őt végig az úton. Mi látjuk-e életünkben Isten vezetését, gondviselését, amikor visszapillantunk a megtett útra?
Talán utolsó vágya volt, hogy megláthassa Benjámint és Józsefet. Még nagyobb öröm volt számára, hogy találkozhatott a Józseftől származó unokákkal is. Ekkor már testileg nagyon gyenge volt, de az, ahogyan Isten vezette 147 év alatt, még nem homályosodott el előtte.