Igehely: Mk 6:30-35; Kulcsige: Mk 6:31 „Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük.”
Az Úr Jézus elcsendesedésre hívja a lelki munkából visszatérő tanítványait. Isten Fia, aki ott volt a világ és az ember teremtésénél, jól tudja, hogy mikor, mire van szükségünk. Aki dolgozik, az nemcsak megérdemli a pihenést, de szüksége is van rá.
Igehely: Gal 4:8-11; Kulcsige: Gal 4:9 „Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan lehetséges az, hogy ismét visszatértek az erőtlen és szegény elemekhez, akiknek ismét szolgálni akartok?”
Hogyan történhet meg az, hogy egy hívő, aki az Istent megismerte, visszatér abba a régi állapotába, amelyből Isten szeretete kihozta őt? Nem volt őszinte a megtérése? Nem állta ki a próbát?
Igehely: Fil 4:4-7; Kulcsige: Fil 4:7 „És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.”
Feltehetjük a kérdést, hogy hogyan lehet megvalósítani a mai békétlen, rohanó világban azt, hogy békességünk legyen? Mielőtt ezt megválaszolnánk, tudnunk kell, hogy az Isten békessége olyan, mint a Kárpátok hegyvonulata, amely hatalmas, erős, mozdíthatatlan.
Igehely: Mt 6:31-34; Kulcsige: Mt 6:33 „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.”
Ismerjük az Igét: „Semmi felől ne aggódjatok”, mert az aggodalmaskodásunkkal megszomorítjuk Mennyei Atyánkat. Mi az övéi vagyunk, és Ő gondoskodik rólunk, ahogy a verébről is, vagy a mező füvéről.
Igehely: Róm 8:1-8; Kulcsige: Róm 8:5 „Mert akik test szerint élnek, a test dolgaira törekszenek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaira.”
Ebben az adventi időben sok család azzal foglalkozik, hogy mi is kerüljön az ünnepi terítékre, és milyen öltözékben legyen a nagy napon. Mi, emberek hajlamosak vagyunk mindent kézzelfogható módon átalakítani úgy, hogy az nekünk legyen jó, nem gondolva másokra.
Igehely: Mt 18:21-22; Kulcsige: Mt 18:22 „Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.”
Sok embert tudnánk jellemezni pusztán cselekedetei alapján. Talán rólunk is van sokak szívében egy olyan kép, ami azt tükrözi, hogy milyenek vagyunk. Ma nem az a fontos, hogy nekünk mi a véleményünk egymásról, hanem hogy mit mond rólunk az Úr.
Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”
Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!
Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.