Igehely: Mt 5:27–32; Kulcsige: Mt 5:29 „Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és vesd el magadtól, mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, mint ha egész tested vettetik a gyehennára.”
Az ember akkor esik bűnbe, ha valamit megkíván. Ahhoz, hogy valamit megkívánjon, látnia kell, és ha meglátta, cselekszik is. A cselekvéskor szüksége van a kezére, a lábára. Testünknek a tagjaira (szemünk, kezünk, lábunk) nagy szükségünk van, ha nem lennének, nem tudnánk boldogulni az életben. Jézus az igében nem hiába figyelmeztet, mert tudja jól, hogy ezek a tagjaink gyakran visznek bűnre. Jézus nem szó szerint érti a vájd ki azt (29.v.) vagy vágd le azt (30.v.) kifejezéseket, hanem arra utal, hogy távolítsuk el szívünkből, elménkből azokat a kívánságokat, csábító gondolatokat, amik bűnös cselekedetekre késztetnek, bűnre csábítanak bennünket.
Ebben az igerészben a házasságot akarja védeni Jézus. A paráznaság nemcsak ma társadalmi probléma, már akkor is probléma volt, és sok ember esett a paráznaság csapdájába. A megoldás az, hogy ne dédelgess, táplálgass olyan gondolatot, ne nézegess olyasmit, ami kívánságokat, vágyakat ébreszt benned, mert ezek bűnre vihetnek. Töltsd fel elmédet és szívedet Isten igéjével, és hagyd, hogy az meggyökerezzen az életedben!
Ha bármilyen bűnt megtűrsz magadban, az kizár Isten jelenlétéből, és majd az Isten országából is. Isten a szabadító, ő adhat szabadulást minden bűnből.
Van-e olyan bűn az életedben, amitől szabadulnod kell? Melyik testrészedhez kötődik ez a bűn?
Papp László
Lásd meg Isten jóságát
Igehely: Róm 11:21–22 „Mert ha Isten a természetes ágakat nem kímélte, téged sem fog kímélni. Lásd meg tehát Isten jóságát és keménységét: azok iránt, akik elestek keménységét, irántad pedig jóságát, ha megmaradsz ebben a jóságban, mert különben te is kivágatsz.”
Ezekben az igeversekben komoly figyelmeztetés van nekünk, akik most a kegyelem idejében élünk. A korábbi versekben Pál apostol óva int a felfuvalkodottságtól. Mi most kegyelemben élünk, Isten megbocsátja a bűnt az Úr Jézus által. Ez nagy kiváltság, ugyanakkor nagy felelősség is.
Pál beszél arról, hogy a természet szerinti ágak, vagyis a zsidók a keménységük miatt kivágattak. A kegyelem most nekünk van adva, de ha a keménység, hitetlenség, elbizakodottság, felfuvalkodottság jellemez bennünket is, akkor ugyanaz lesz a sorsunk, mint nekik. Mert ahogy ezek miatt a bűnök miatt a természet szerinti ágak kivágattak, úgy azok is kivágatnak, akik most kegyelemben vannak, ha nem értékelik az Isten jóságát és megtérésre hívó szavát az Úr Jézus által. Éppen ezért komolyan figyelmeztet az ige, hogy a kegyelemben vegyük észre az Isten jóságát, és azzal a jósággal ne éljünk vissza, hanem cselekedjük azt, amire Isten tanít bennünket.
Az Isten jósága számunkra, pogányok számára nem ok az elbizakodottságra, hanem alázatra és az Isten jóságának az értékelésére serkent. Legyen ma is készséges a szívünk értékelni az Isten jóságát irántunk.
Papp László
