Igehely: Zsolt 131:1-3; Kulcsige: Zsolt 131:2 „Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.”
Meg kell tanulnunk időt és módot adni arra, hogy Isten szólhasson hozzánk. Nem láthatjuk Őt a szemünkkel, hangját sem hallhatjuk fülünkkel. Ezek a testrészeink a teremtett világ észlelésére és érzékelésére valók.
Igehely: 2Kor 11:1-6; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”
Az ige gyakran úgy mutatja be a gyülekezet kapcsolatát Jézus Krisztussal, mint a vőlegény és menyasszony kapcsolatát. Egy ilyen kapcsolatban azt az időt, ami el kell, hogy teljen a nagy eseményig, amikor a vőlegény és menyasszony ünnepélyesen eggyé lesznek, nem a tétlen várakozás jellemzi.
Igehely: Zsolt 95:1-10; Kulcsige: Zsolt 95:6 „Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!”
Méltó a mi Istenünk, hogy kifejezzük hódolatunkat, alázatunkat úgy is, hogy térdre esünk előtte. Méltó és illendő ezt megtenni otthon, a családban és a gyülekezetben is. Korunk keresztyénei ezt egyre kevésbé gyakorolják. Ki lehet magyarázni, hogy az Úr a szíveket vizsgálja, a többi nem számít.
Igehely: Tit 3:3-8; Kulcsige: Tit 3:4 „De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete.”
Kedd reggel van, új nap. Meríts erőt a nap kezdetén Isten biztató igéjéből! Gondolj Isten irántad való mérhetetlen jóságára és irgalmára! Jézus Krisztus kereszthalála által megszabadított a bűn rabságából. Örök életet adott neked.
Igehely: Zsolt 62:6-9; Kulcsige: Zsolt 62:6 „Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.”
Dávid sok megpróbáltatással szembesült, és ez okot adhatott arra, hogy lelke megteljen félelemmel, aggodalommal, reménytelenséggel. Megtapasztalta a megvetést, üldöztetést, árulást, a gyász keserű fájdalmát. Mindezeken az Istenbe vetett erős hite átsegítette.
Igehely: Mk 6:30-35; Kulcsige: Mk 6:31 „Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük.”
Az Úr Jézus elcsendesedésre hívja a lelki munkából visszatérő tanítványait. Isten Fia, aki ott volt a világ és az ember teremtésénél, jól tudja, hogy mikor, mire van szükségünk. Aki dolgozik, az nemcsak megérdemli a pihenést, de szüksége is van rá.
Igehely: Gal 2:15–21; Kulcsige: Gal 2:20)
A megigazulás nem a törvény megtartása, hanem Jézus Krisztusban való hit által lehetséges (16. v.). Ez nem azt jelenti, nincs törvény, hisz Jézus új parancsolatot (törvényt) adott nekünk (Jn 13:33-34). Ezért vagyunk mi a Krisztus törvényéből valók, aki a hit a mércéjét magasabbra állítja, mint a mózesi törvény. De ha az óembert nem feszítem meg, akkor nincs Krisztussal járás és nincs megigazulás.