2017. január 6., péntek
– Mk 1:32-39
Bármilyen hosszú és megterhelő volt is a napunk, vagy bármilyen rövid volt az éjszakánk, ne spóroljuk ki a reggeli imádságot. Ebben maga Jézus a tökéletes és követendő példa számunkra.
– Mk 1:32-39
Bármilyen hosszú és megterhelő volt is a napunk, vagy bármilyen rövid volt az éjszakánk, ne spóroljuk ki a reggeli imádságot. Ebben maga Jézus a tökéletes és követendő példa számunkra.
– Mk 1:29-31
Négy mozzanatát figyelhetjük meg Péter anyósa gyógyulásának: 1. Jézus kezdeményezi a családlátogatást. Nem hívják, mégis tudatosan megy Simon és András házához, akiket nemrég hívott el a vízpart mellől arra, hogy őt követve emberhalászokká legyenek. 2.
– Mk 1:21-28
A démonok tudják, kicsoda Jézus, de ismeretük nem teszi őket szabaddá (Jn 8:32). Hisznek Istenben, mégis rettegnek (Jak 2:19). Közelről szemlélik az evangélizáció munkáját, de Isten győzelmes tervét meg nem hiúsíthatják (Mt 16:18).
– Mk 1:14-20;
Keresztelő János fogsága és későbbi halála (Mt 14:9-11) figyelmeztet bennünket arra, hogy hinni az evangéliumban azt jelenti, készek vagyunk elveszteni az életünket az evangéliumért (Mt 8:35).
– Mk 1:9-13
Mielőtt nyilvános szolgálatát megkezdte volna, Jézus csatlakozott a János által indított ébredési mozgalomhoz, és Isten iránti engedelmességből megkeresztelkedett a Jordán folyóban (Mt 3:15).
– Mk 1:1-8
Ha valami elromlik vagy elavul, újjal helyettesítjük. De hogyan lehetne elrontott életünket kicserélni? Jóvá tehetjük-e azt, amit a múltban elhibáztunk? Vádoló lelkiismeretünk hol találhat felszabadulást? Téves útjaink zsákutcáiból van-e újratervezés?
Igehely: Mk 4:1–9 Kulcsige: Mk 4:3 „Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni.”
Az Úr Jézus rámutat, hogy e legelső példázat megértése alapvető és kulcsfontosságú. Tartsunk önvizsgálatot: hogyan hirdetjük, és hogyan hallgatjuk, fogadjuk az igét, s milyen gyümölcsöt terem bennünk? Az Úr Jézus a nagy Magvető: Ő az, aki szolgái által ma is hinti az igét, a jó magot (Nem mást, bármilyen csillogó szemecskék is legyenek!). Ő azért jött, hogy prédikáljon, és mennybemenetelekor az evangélium hirdetését hagyta ránk. Végezzük hűséggel, reménységgel e nagy munkát!