2020. augusztus 30., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Elégetett, de elpusztíthatatlan igék

Igehely: Jer 36:9-32; Kulcsige: Jer 36:28 „Végy elő egy másik tekercset, és írd rá az előbbi igéket mind, amelyek az előző tekercsen voltak, de elégette Jójákím, Júda királya!”

„Végy elő egy másik tekercset, és írd rá az előbbi igéket mind, amelyek az előző tekercsen voltak, de elégette Jójákim, Júda királya!” (Jer 36:28)

A történet Jójákimnak, Júda királyának idejében játszódik. Jeremiás prófétának az Úr kijelentette azokat, amelyek Izráellel, Júdával és a többi népekkel voltak kapcsolatosak. Isten azt akarta, hogy ezek az igék eljussanak népéhez. Az volt ezzel a célja, hogy a nép visszatérjen Hozzá. Ennek érdekében Jeremiás lediktálta Isten üzenetét íródeákjának, Báruknak. Mivel Jeremiás nem mehetett be a templomba, megkérte Bárukot, hogy vigye ő be oda, és gondoskodjon az ige felolvasásáról. Miután ez megtörtént, a vezetők is meghallgatták az isteni üzenetet, majd pedig a király is. Az ige felolvasása közben Jójákim király fogta, és a tűzbe dobta a tekercset. Ez a tett még egy pogány királytól is szégyenletes lett volna, nemhogy egy zsidó királytól, mint ahogy ebben az esetben történt. Az ember elégetheti az írást, de Isten igéjét el nem pusztíthatja. Ezt igazolja az is, ami ezután következett. Jójákim tette nem maradt Isteni válasz nélkül.

A történelem folyamán nem egyszer fordult elő hasonló eset. Voltak olyanok, akik azt hitték, hogyha Isten írott szavát elégetik, bedaráltatják, vagy egyéb módon megsemmisítik, akkor megállíthatják annak beteljesedését, erejét vagy terjedését. Napjainkban talán nem ilyen durva módon állnak szembe Isten igéjével. Azonban az érdektelenség, a megkeményedés, a száraz tradíciókban való bizalom, és világias gondolkodás szintén olyan ellenállás az Úr szavával szemben, amelyben az ember önmagát próbálja az élő Ige fölé emelni. Olyan igehirdetések és igehirdetők istenítése, akik nem ragaszkodnak a Bibliához. Olyan istentiszteletek kialakítása, ahol az Írás másodlagos, harmadlagos vagy éppen utolsó helyet foglal el. Ezek mind elutasítják, és semmibe veszik Isten tiszta szavát, amely azonban megmentheti az embert, ha azt elfogadja, és aszerint él.

Hogyan reagáltak a király vezetői arra, amikor meghallgatták Isten igéjét? Mit tett annak idején Jósiás király, Jójákim édesapja, amikor felolvastak a megtalált törvénykönyvből? Miként kell ma a hívő embernek viszonyulnia Isten szava felé?

János Csaba

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát az elmúlt nyár eseményeiért, áldásaiért, tanulságaiért! – Zsolt 77:12-14

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Készülj és tarts ki! – Eszt 2:5-10, 15-23 (Péld 15:33)

DÉLUTÁN | 

A házastársak aranyszabályai

Igehely: 1Pt 3:1-7 Kulcsige: 1Pt 3:7 „És ugyanígy, ti férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg nekik a tiszteletet mint örököstársaitoknak is az élet kegyelmében, hogy a ti imádkozásotok ne ütközzék akadályba.”

Péter apostol ebben a szakaszban olyan igazságokat ír le, amelyeket a házastársak aranyszabályának is lehetne nevezni. Feltűnik, hogy sokkal több vers beszél a feleségek feladatáról, mint a férjek felelősségéről. Ennek az lehet az oka, hogy sokkal több nő vált Krisztus követőjévé akkoriban, mint férfi. A másik ok lehet az is, hogy általában a nő alárendelt szereppel rendelkezett abban a kultúrában. Köztudott, hogy úgy a keresztyén, mint a nem hívő világban sokszor nagy hatással volt egy-egy feleség bizonyos dolgokban a férjére a beszédével vagy viselkedésével. Sokan azok közül, akiknek Péter üzenete szólt, megtért hívő asszonyok voltak, akiknek a férjeik még mindig hitetlen pogányok maradtak. Ilyen környezetben kellett krisztusi hatással lenniük megtéretlen férjükre. Ezért buzdítja az apostol a feleségeket egy olyan életre, amellyel jó bizonyságok lehetnek Krisztusról. Természetesen, a férfiaknak is szól üzenet. A feleségeikre úgy kell tekinteniük, mint akik fölött nem uralkodni akarnak, hanem tisztelettel és megbecsüléssel bánnak velük.

Fontos, hogy a feleség arra törekedjen, hogy magaviseletével Krisztus lelkületét árassza. Nem arról van szó, hogy ne adjon a kinézetére vagy öltözködésére. Inkább arra utal az apostol, hogy egy hívő nő szépsége elsősorban lelki szépségéből ered, amelyhez nem párosul szabadosság, vagy olyan magaviselet, amely kihívó. Ezzel egyidőben el kell fogadni azt is, hogy a családban mindenkinek megvan a saját, Istentől rendelt feladata és felelőssége. A férfi feladata a családban a vezetés, a fizikai és lelki dolgokról való gondoskodás. Ne akard ezt a feladatot átvenni férjedtől! A hívő férfiaknak ugyanakkor nem szabad saját helyzetükkel visszaélniük. Isten segítőtársat rendelt a férfi mellé, és nem rabszolgát. A férjnek tisztelnie kell feleségét, és vigyáznia kell rá.

Legyél olyan feleség, aki életével jó hatást ér el a családban, és olyan férj, aki szereti, tiszteli és védi feleségét! Az ilyen házasságok dicsőítik Krisztust!

János Csaba

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 13:1–7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”

Néha elgondolkodom azon, hogy milyen lenne az életünk, ha őseink nem vándoroltak volna Európába, és nem telepedtek volna le a Kárpát-medencében? Nemrég találkoztam egy ujgur felmenőkkel rendelkező kazah fiatalemberrel. Örömében videoklipet készített a „távoli rokonnal” arról, hogy milyen hasonló kiejtésű szavaink vannak. Nem érdekes, hogy ezer év múlva is ezek a közös szavak fellelhetők?