Igehely: Mt 2:1-12; Kulcsige: Mt 2:11 „Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.”
A Messiás érkezésének híre nagy hatást gyakorolt az emberekre. A bölcsek, amikor meglátták az égen felragyogó csillagot, azonnal elindultak, hogy megkeressék Őt. Heródes is tudni akarta születésének helyét, de nem volt hajlandó azt személyesen felkutatni.
Igehely: Ézs 8:11-18; Kulcsige: Ézs 8:17 „És várom az Urat, aki Jákób háza elől eltakarta arcát, és benne reménykedem.”
Ézsaiás üzenete, amit Jeruzsálem lakóinak címzett, tartalmazta Isten ítéletét és egy reményteljes jövő ígéretét is. A 8. rész elején Isten megerősíti a próféta üzenetét azáltal, hogy megajándékozza őt egy fiúgyermekkel.
Igehely: 1Kor 1:4-9; Kulcsige: 1Kor 1:8 „Aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján.”
„Hála, hogy itt a csendes reggel, hála, hogy éjre nappal jő…” (DN3 60) Mennyi mindenért lehetünk hálásak szombat reggel? Talán még felsorolni sem könnyű, de azért próbáljuk meg.
Igehely: Jn 6:35-40; Kulcsige: Jn 6:40 „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”
„Megtört a teste énértem is…” (HH 470) - Új napra virradtunk és máris éhesek vagyunk. Nem elég, hogy idén már sokszor ettünk, kell az új erő, kell a mindennapi kenyér. Ezért dolgozunk egész évben, sokan még ma is. Közben csendesen hangzik felénk az Úr szava: „Nem több-e az élet a tápláléknál…”?
Igehely: 5Móz 27:9-10; Kulcsige: 5Móz 27:9 „Azután így beszélt Mózes a lévita papokkal együtt egész Izráelhez: Légy csendben, és halld meg, Izráel! Ezen a napon lettél Istenednek, az Úrnak a népe.”
„Én még mit sem tudtam rólad, Te már akkor szerettél ...” (DN4 – 47) Kitől ered megváltásunk műve? Ki a hit szerzője és beteljesítője? Rá kell döbbennünk, hogy Krisztus nélkül mi nem élhetünk, semmik vagyunk, semmit sem mondhatunk és semmit sem tudunk cselekedni. (Jn 15:5)
Igehely: Zsolt 135:1-7; Kulcsige: Zsolt 135:5 „Tudom én, hogy milyen nagy az Úr, nagyobb a mi Urunk minden istennél.”
„Eljöttem, hogy áldjam, csodáljam, imádjam azt, Ki értem adta önmagát…” (DN4 - 45) Mennyi erő rejlik az Úr előtt való örvendezésben! Kész-e a szívünk ma énekelni? Nem elég csak akkor magasztalni Őt, amikor elérkezik majd az ünnep.
Igehely: 1Móz 49:28–33; Kulcsige: 1Móz 49:33 „Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.”
Jákóbot Isten csodálatosan kiválasztotta, és tervét megvalósította életében. Hosszú utat tett meg. Tudatában volt, hogy Isten vezette őt végig az úton. Mi látjuk-e életünkben Isten vezetését, gondviselését, amikor visszapillantunk a megtett útra?
Talán utolsó vágya volt, hogy megláthassa Benjámint és Józsefet. Még nagyobb öröm volt számára, hogy találkozhatott a Józseftől származó unokákkal is. Ekkor már testileg nagyon gyenge volt, de az, ahogyan Isten vezette 147 év alatt, még nem homályosodott el előtte.