Igehely: Zak 11:1-17; Kulcsige: 11:13 „Az Úr pedig ezt mondta nekem: Dobd a kincsek közé ezt a becses díjat, amire engem becsültek! Fogtam tehát a harminc ezüstöt, és odadobtam az Úr házának a kincsei közé.”
A 11. rész hangulata teljesen más, mint az előző részeké. Azt látjuk, hogy minden, amire az ember büszke lehet, vagy amire számíthat, az elpusztul. Elég a cédrus, és a ciprus és a tölgy is elpusztul. A negyedik versben Isten feladatot ad a Messiásnak: „Legeltesd a leölésre szánt juhokat.” Habár volt pásztora a népnek, azok csak a haszonért pásztoroltak. Akiknek védeni, terelni, őrizni kellett volna a nyájat, azok csak önmaguk hasznát keresték. Még Krisztus korában is azt látjuk, hogy emiatt száll szembe az Úr Jézus a farizeusokkal és a szadduceusokkal.
Isten elküldte a jó Pásztort, de még a juhok is elutasították Őt. Harminc ezüstpénzre becsülték. „Nagy jutalom”, „becses díj” (13.v.). Ez volt az ára egy rabszolgának. János evangéliuma leírja, hogy az övéi nem fogadták be, de akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten fiaivá legyenek, akik hisznek az Ő nevében.
Melyik részen állok én, hol a helyem, mi a feladatom? Akár pásztor vagyok, akár juh, rajtam van a felelősség, hogy hogyan állok Krisztushoz, hogyan végzem azt, amit Isten rám bízott.
Szilágyi Norbert
Péter gyarló fogadkozása
Igehely: Lk 22:31-34
Minden keresztyén életében vannak napok vagy idők, amelyekben sokkal erőteljesebben támadja őket a Sátán. Mielőtt elfogták, hogy megöljék, az Úr Jézus figyelmeztette Pétert, hogy eljönnek ezek a napok. Péter jó keresztyénhez méltóan megígérte, hogy bármit vállal Mesteréért.
Hányszor történt meg életünkben, hogy lelkesen énekeltük: „Eldőlt a szívemben, követem Jézust. Nincs vissza út!” De amikor rostál minket az élet, akkor valahogy megtaláljuk mégis a visszautat… Amint láttuk, Péterrel megtörtént, és nem csak vele. De mi a teendő abban a helyzetben, amikor megrostál a Sátán?
Két dolgot figyelhetünk meg az Igében, hogy hogyan készítette az Úr Jézus akkor Pétert, és ma minket. Először elmondja, hogy eljön a nap, amikor ez megtörténik. Amennyiben nem tudjuk, hogy mi fog történni, felkészülni sem tudunk rá. Azután pedig készült, azaz imádkozott. A kísértés legyőzése érdekében legfontosabb fegyverünk az ima. Használjuk ezt ma is! Nem fogadkozások tömkelegével, hanem őszinte imaélettel nyerhetünk csatát.
Szilágyi Norbert
Új hozzászólás