Igehely: Ézs 8:11-18; Kulcsige: Ézs 8:17 „És várom az Urat, aki Jákób háza elől eltakarta arcát, és benne reménykedem.”
Ézsaiás üzenete, amit Jeruzsálem lakóinak címzett, tartalmazta Isten ítéletét és egy reményteljes jövő ígéretét is. A 8. rész elején Isten megerősíti a próféta üzenetét azáltal, hogy megajándékozza őt egy fiúgyermekkel.
Igehely: 1Kor 1:4-9; Kulcsige: 1Kor 1:8 „Aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján.”
„Hála, hogy itt a csendes reggel, hála, hogy éjre nappal jő…” (DN3 60) Mennyi mindenért lehetünk hálásak szombat reggel? Talán még felsorolni sem könnyű, de azért próbáljuk meg.
Igehely: Jn 6:35-40; Kulcsige: Jn 6:40 „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”
„Megtört a teste énértem is…” (HH 470) - Új napra virradtunk és máris éhesek vagyunk. Nem elég, hogy idén már sokszor ettünk, kell az új erő, kell a mindennapi kenyér. Ezért dolgozunk egész évben, sokan még ma is. Közben csendesen hangzik felénk az Úr szava: „Nem több-e az élet a tápláléknál…”?
Igehely: 5Móz 27:9-10; Kulcsige: 5Móz 27:9 „Azután így beszélt Mózes a lévita papokkal együtt egész Izráelhez: Légy csendben, és halld meg, Izráel! Ezen a napon lettél Istenednek, az Úrnak a népe.”
„Én még mit sem tudtam rólad, Te már akkor szerettél ...” (DN4 – 47) Kitől ered megváltásunk műve? Ki a hit szerzője és beteljesítője? Rá kell döbbennünk, hogy Krisztus nélkül mi nem élhetünk, semmik vagyunk, semmit sem mondhatunk és semmit sem tudunk cselekedni. (Jn 15:5)
Igehely: Zsolt 135:1-7; Kulcsige: Zsolt 135:5 „Tudom én, hogy milyen nagy az Úr, nagyobb a mi Urunk minden istennél.”
„Eljöttem, hogy áldjam, csodáljam, imádjam azt, Ki értem adta önmagát…” (DN4 - 45) Mennyi erő rejlik az Úr előtt való örvendezésben! Kész-e a szívünk ma énekelni? Nem elég csak akkor magasztalni Őt, amikor elérkezik majd az ünnep.
Igehely: Zsolt 27:1-6; Kulcsige: Zsolt 27:1 „Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?”
„Minden új nap Veled kezdődik el, megtöltöd szívem kincseiddel…” (DN3 - 132) Csodálatos bátorítást ad a ma reggeli igénk: „Világosságom és segítségem…, életemnek ereje az Úr” - Ifjúkorban csak a szemünket nehéz kinyitni reggel, azután eljön az idő, amikor a többihez is segítség vagy több idő kell
Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).