Kulcsige: Róm 8:2 „Mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”
Életünket törvényszerűségek mentén éljük meg, amelyekről sokszor tudomást sem veszünk, de lehetetlen lenne élni nélkülük. Elég a gravitáció törvényére, a közlekedési szabályokra, az állampolgári törvényekre gondolni. A lelki életnek is vannak kikerülhetetlen törvényszerűségei.
Kulcsige: Jn 8:32 „Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”
Orvosi rendelő előtt sokan remegve állnak. Megtörténik az is, hogy a betegnek nem adják tudtára helyzete súlyosságát. Megégett személyről olvastam, hogy amikor először tükörbe nézett a tűz után, csaknem rosszul lett.
Kulcsige: Gal 5:1 „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.”
A szabadságot az tudja értékelni, aki tudja, mit jelent a rabság. Ezért érték a szabadság a népek történelmében. Az Édenkert óta szabadságra, Istennel való bensőséges kapcsolatra vágyik az ember. Ezt szerezte meg Krisztus a kereszten.
Kulcsige: 1Pt 1:18-19 „Tudva, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.”
A vér életet jelent. Nemcsak műtétek esetén mentheti meg a beteg életét a vérátömlesztés, sokkal inkább igaz volt ez az Egyiptomból való kivonuláskor! A bárány vére az elsőszülöttek életét mentette meg.
Kulcsige: Ef 1:7 „Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelmének gazdagsága szerint.”
Az elmúlt évek híradásaiban gyakran hallottunk a devizahiteleseket megsegítő programokról. Lehet, kisebb-nagyobb mértékben sokan érezték saját bőrükön, mit jelent adósnak lenni. Lelkiismeretes embernek kellemetlen, nyomasztó érzés.
Kulcsige: Kol 3:5 „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás.”
Egy olyan küzdelemre kapunk felszólítást melyhez egyszer készség kell és csak aztán képesség.
Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”
Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.