Kulcsige: Mt 5:9 „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
A békességet sokkal többen kívánják, mint munkálják. Mennyi áldozathozatalra vagyunk készek környezetünk békéjéért? Igazunkért nem perelni, a munka terhét felvállalni, megjegyzésekre nem reagálni... Ha szeretnénk győzni, akkor gyorsan reagáló énünket meg kell faragni.
– Mt 5:8
Ha szeretnénk Istennel élő kapcsolatban lenni, akkor nem csak cselekedeteinket, de vágyainkat is meg kell tisztítani. Nincs annál nagyobb érték, mint akaratát érteni, és minden elkezdett harcot győzelemre vinni. Jézus apostolai azért győztek, mert nem csak látszatra voltak szentek.
– Mt 5:7
Amit szeretnénk Atyánktól kapni, azt kell embertársaink számára nyújtani! Az irgalmasság befektetést jelent. Lehet: idő, erő, és akár pénzigényes. Aki irgalmas, az nem költségvetést készít, hanem segítő jobbot nyújt. Nem a kényszer, hanem mindig a szeretet mozgatja.
– Mt 5:6
A tisztaságot csak megismerni, vagy birtokolni is szeretnéd? Néha igen magas az ára. Van, aki bevállalja (Lk 19 r.) és van, aki túl drágának tartja (Mt 19 r.) A szentségbe történő belépésnek megvan az ára: szakítani a világgal, szembe menni saját vágyainkkal.
– Mt 5:5
Akkor is maradjunk szelídek, ha nem értjük azokat a körülményeket, amelyekbe Atyánk beleenged. Kérdezzük Őt alázattal, és nem csak válaszhoz jutunk, hanem jutalmat is kapunk.
– Mt 5:3
Vagyonát az gyarapítja, aki a lelki életet kívánja!
Igehely: Péld 8:12, 22-31; Igehely: Péld 8:23 „Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.”
Igeszakaszunkban a bölcsességről van szó. De mi lehet az igazi bölcsesség? Az a dolog, amire szükségem van ahhoz, hogy jó döntést hozzak, vagy talán egy fogalom, amivel soha nem fogok megbarátkozni? Bár szeretném, ha tanácstalanságomban néha rám találna... Így nagyon távolinak, szinte megfoghatatlannak tűnik a bölcsesség.