Mindennapi áhítatok

2017. augusztus 26., szombat

Igehely: 1Thessz 4:13-18; Kulcsige: 1Thessz 4:17 „Azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.”

A hívők nem bánkódnak vég nélkül azokért, akik az Úrban haltak meg, mert tudják, hogy a halál csupán egy köztes állapot. Olyan, mintha csak elaludt volna az, akit szeretünk. Lesz egy ébredés, amikor az Úr Jézus megérkezik. Ez lesz a feltámadás. És lesz viszontlátás, lesz találkozás.

2017. augusztus 25., péntek

Igehely: ApCsel 1:9-11; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”

Sok hívőt foglalkoztatott, és foglalkoztat ma is az a kérdés, hogy mikor és miként jön majd vissza az Úr Jézus erre a földre, de az sem mindegy, hogy hova érkezik. A „mikor” – kérdésre az a válasz, hogy sem a napját, sem az óráját nem lehet tudni, de az, hogy miként jön vissza, az kijelentetett.

2017. augusztus 24., csütörtök

Igehely: Ézs 44:21-26; Kulcsige: Ézs 44:22 „Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj meg hozzám, mert megváltottalak!”

Ez az igeszakasz azt a csodálatos reménységet erősíti meg az Úr népében, hogy akit Isten kiválasztott, megváltott és újjáteremtett, arról soha nem feledkezik meg, és a korábban elkövetett bűnökre nem emlékszik.

2017. augusztus 23., szerda

Igehely: Jób 30:11-26; Kulcsige: Jób 30:15 „Rémület tört rám, és úgy űzte el méltóságomat, mint a szélvész; boldogságom eltűnt, mint a felleg.”

Sok ember úgy gondolja, hogy ha valaki egészséges, ha gazdag és még tiszteletnek is örvend, akkor az igazán boldog. Jób sokáig makkegészséges volt, szép családdal, a gazdasági életben sikeres, nagy vagyont halmozott fel, messze földön híres lett, barátokban és tisztelőkben sem szenvedett hiányt.

2017. augusztus 22., kedd

Igehely: 1Kir 18:41-46; Kulcsige: 1Kir 18:44a „Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből.”

Igeszakaszunkból megfigyelhető, hogy az Úr szolgája tudta, mi az Úr akarata, mi a terve, mégis imádkozott érte. Meg volt győződve, hogy lesz eső a háromévnyi szárazság után, és erről bizonyságot is tett. Azt mondta Akhábnak, hogy ő már hallja a közeledő eső zúgását.

2017. augusztus 21., hétfő

Igehely: 4Móz 9:15-23; Kulcsige: 4Móz 9:17 „Valahányszor fölemelkedett a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott.”

Isten vezetésének eszköze nappal a felhő volt, éjjel a tűzoszlop. Így mindig és mindenki számára látható volt, hogy mit akar az Úr. Akár fényes nappal, akár éjjel, a sötétben, nyilvánvaló volt, mikor kell indulni. Csak akkor, ha a felhő megmozdult.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).