Igehely: Zsolt 131:1-3; Kulcsige: Zsolt 131:2 „Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.”
Meg kell tanulnunk időt és módot adni arra, hogy Isten szólhasson hozzánk. Nem láthatjuk Őt a szemünkkel, hangját sem hallhatjuk fülünkkel. Ezek a testrészeink a teremtett világ észlelésére és érzékelésére valók.
Igehely: 2Kor 11:1-6; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”
Az ige gyakran úgy mutatja be a gyülekezet kapcsolatát Jézus Krisztussal, mint a vőlegény és menyasszony kapcsolatát. Egy ilyen kapcsolatban azt az időt, ami el kell, hogy teljen a nagy eseményig, amikor a vőlegény és menyasszony ünnepélyesen eggyé lesznek, nem a tétlen várakozás jellemzi.
Igehely: Zsolt 95:1-10; Kulcsige: Zsolt 95:6 „Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!”
Méltó a mi Istenünk, hogy kifejezzük hódolatunkat, alázatunkat úgy is, hogy térdre esünk előtte. Méltó és illendő ezt megtenni otthon, a családban és a gyülekezetben is. Korunk keresztyénei ezt egyre kevésbé gyakorolják. Ki lehet magyarázni, hogy az Úr a szíveket vizsgálja, a többi nem számít.
Igehely: Tit 3:3-8; Kulcsige: Tit 3:4 „De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete.”
Kedd reggel van, új nap. Meríts erőt a nap kezdetén Isten biztató igéjéből! Gondolj Isten irántad való mérhetetlen jóságára és irgalmára! Jézus Krisztus kereszthalála által megszabadított a bűn rabságából. Örök életet adott neked.
Igehely: Zsolt 62:6-9; Kulcsige: Zsolt 62:6 „Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.”
Dávid sok megpróbáltatással szembesült, és ez okot adhatott arra, hogy lelke megteljen félelemmel, aggodalommal, reménytelenséggel. Megtapasztalta a megvetést, üldöztetést, árulást, a gyász keserű fájdalmát. Mindezeken az Istenbe vetett erős hite átsegítette.
Igehely: Mk 6:30-35; Kulcsige: Mk 6:31 „Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük.”
Az Úr Jézus elcsendesedésre hívja a lelki munkából visszatérő tanítványait. Isten Fia, aki ott volt a világ és az ember teremtésénél, jól tudja, hogy mikor, mire van szükségünk. Aki dolgozik, az nemcsak megérdemli a pihenést, de szüksége is van rá.
Igehely: Mk 7:10–13; Kulcsige: Mk 7:10 „Mert Mózes ezt mondta: «Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.»”
Vannak olyan szülők, akiket nehéz tisztelni. A buta ember okos gyermeke számára, akit nem támogattak a tanulásban, és egyedül ért el mindent, nagy kísértés lehet, hogy gúnyolja, mások előtt lejárassa apját. Az erőszakos ember bántalmazott gyermeke számára, aki tizenévesen elmenekül otthonról, nagy kísértés lehet, hogy kiadja haragját, ami az évek során fölgyűlt benne. A megalázott gyermek számára, aki egész életében becsmérlést kapott szüleitől, hogy nem fogja vinni semmire az életben, nagy kísértés lehet, hogy ezt az orruk alá dörgölje, majd ne segítsen rajtuk, amikor szükségük lenne rá.