Mindennapi áhítatok

2017. november 12., vasárnap

Igehely: 2Móz 24; Kulcsige: 2Móz 24:12 „Azután azt mondta az Úr Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj itt, mert át akarom adni neked a kőtáblákra írt törvényt és parancsolatokat, amelyeket azért írtam le, hogy tanítani lehessen azokat.”

A beszéd elszáll, az írás megmarad! A beszédet könnyebb módosítani, mint az írást. Ami fontos, jól megfogalmazott, azt szeretjük lejegyezni. Minden írással kapcsolatban a legfontosabb az, hogy ki írta vagy íratta?

2017. november 11., szombat

Igehely: Jel 20:11-15; Kulcsige: Jel 20:15 „Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe, az a tűz tavába vettetett.”

Képzelj el egy olyan élethelyzetet, amikor valaki súlyos betegségben fekszik a kórházban, és májátültetésre vár. A szalonban legalább még négyen vannak ilyen helyzetben. Donorra várnak. De mikor érkezik? Minden perc késés az életükbe kerülhet ezeknek a betegeknek.

2017. november 8., szerda

Igehely: Dániel 12:1-4 „Abban az időben eljön Mihály, a nagy vezér, aki a te néped mellett áll. Nyomorúságos idő lesz az, amilyen nem volt, mióta népek vannak, addig az időig. De abban az időben megmenekül néped, mindaz, aki be lesz írva a könyvbe. 2Móz 32,32 ; Dán 10,13 ; Mt 24,21 ; Júd 9 ; Jel 12,7 Azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra. Jn 5,29 Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké. Ézs 53,11 ; Dán 11,33.35 ; Mt 13,43 Te pedig, Dániel, tartsd titokban ezeket az igéket, és pecsételd le ezt a könyvet a végső időkig. Sokan tévelyegnek majd, de az ismeret gyarapodik. Ézs 8,16 ; Dán 8,26 ; Jel 10,4

Előfordul néha, hogy éjszaka az ember kellemetlen dolgokról álmodik. Emlékszem, pár alkalommal megtörtént velem, hogy az érettségi vizsgáimról álmodtam. Álmomban újra érettségiztem, és átéltem a vele járó „vizsga borzalmait”.

2017. november 7., kedd

Igehely: Zsolt 73; Kulcsige: Zsolt 73:17 „Végül elmentem Isten szentélyébe, és megértettem, hogy milyen végük lesz.”

A 73-ik zsoltárban a szerző őszintén beszél arról, amit szíve mélyén átélt. Elbeszéléséből megtudhatjuk, hogy tisztán tartotta a szívét Isten előtt. Azonban egy nagyon furcsa dolgot tapasztalt. Ismert olyan embereket, akik nem törődtek Isten félelmével.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mt 5:14–16; Kulcsige: Mt 5:16 „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

Történetet olvastam egy gyermekről, aki kíváncsian mászott fel a világítótorony tetejére, hogy végre megcsodálhassa azt a fényt, ami száz kilométerre is világít a nyílt tengeren, figyelmezteti a hajókat a veszélyre, és megóvja őket a hajótöréstől. De igencsak meglepődött, amikor csak egy kis olajmécsest talált, amely körül a sok-sok lapra csiszolt üveggömb a fényt ezerszeresére növelte az adott irányban.