2022. augusztus 20., szombat

DÉLELŐTT | 
Hatalmi erők kereszttüzében az ország

Igehely: Ezsd 4:17-24; Kulcsige: Ezsd 4:21 „Most azért adjátok parancsba: Meg kell akadályozni ezeket a férfiakat abban, hogy újjáépítsék a várost, amíg tőlem újabb parancs nem érkezik.”

Izráel népe arra kényszerült, hogy hosszú ideig abbahagyja azt az építkezést, amelyről pedig tudta, hogy szükséges és az Istennek tetsző, de a hatalmon levő király megakadályozta őket a munkavégzésben. Dániel próféta rendeletet kapott az egész néppel együtt, hogy imádkozni csak a királyhoz szabad. Az apostolok parancsot kaptak, hogy ne tanítsanak a Jézus nevében. Mi a helyes döntés, amikor a keresztyének hatalmi erők kereszttüzében vannak? Mindenképp szükséges bölcsességért és bátorságért imádkozni, ugyanis a hívő ember folyamatos kereszttűzben van. „Nem test és vér ellen van tusakodásunk” – mondja Pál apostol.

Dániel a rendelet ellenére is imádkozott. Az apostolok a főpapok parancsa ellenére tanítottak a Jézus nevében. Izráel pedig kivárta, amíg Isten újra lehetőséget nyitott a királyon keresztül az építkezés folytatására. Akinek nincs bölcsessége a helyes döntés felismerésére, Jakab apostol arra bátorít, hogy kérje hittel, és megkapja Istentől szemrehányás nélkül.

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

Teljesítem fogadásaimat

Igehely: Jón 2:8-11; Kulcsige: Jón 2:10 „De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úrtól jön a szabadulás!”

Bizonyára jól ismerjük Jónás próféta történetét. Isten elhívta szolgálni egy városba, a próféta pedig teljesen ellentétes irányba ment. Ahogy lázongott az Istentől kapott küldetés ellen, és menekült előle, krízisbe került az élete. Jónásnak a legnagyobb bajban, a tenger mélyén mondott szavai hasonlóak a mieinkhez, amikor épp válságban vagyunk: „mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról.” Kegyelem, hogy a csüggedést tapasztalva is menekülhetünk Istenhez, és megemlékezhetünk róla. Azonban, ha a Jónás történetét követjük, a csüggedés oka épp az Isten elleni lázadás volt. Amikor mélységbe került, akkor jutott eszébe a prófétának, hogy megadja, amit fogadott.

Életutunk során mi is sok ígéretet tettünk már Istennek: „Ha nincs is társam, követem Jézust!”; „Ezután mindig veled kezdem a napot!”; „Holnaptól többet olvasom a Bibliát!” Adjon az Úr kegyelmet, hogy kitartóak legyünk fogadásaink megtartásában!

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:6–8 „János teveszőr ruhába volt öltözve, derekán bőrövet viselt, sáskát evett és vadmézet. Ezt hirdette: «Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam. Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.»”

Malakiás próféta szolgálata után négyszáz évig hosszú csend következett. Nem volt kijelentés. Az emberekben felfokozott várakozás volt a Messiás után. Óriási terheket viseltek lelkileg és fizikailag is a megszálló római légiók miatt. Sajnos, a vallási vezetők sem enyhítettek ezeken. Az emberekre elhordozhatatlan rituális terheket róttak, amelyekért ők az ujjukat sem mozdították (Mt 23:4). Ekkor jött János, aki egyszerű ember, mégis Istentől kiválasztott eszköz volt arra, hogy nyilvánosan hirdesse a Szabadító eljövetelét.